A TikTok tulajdonosa pert indított, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy az Egyesült Államok betiltsa az alkalmazást azon esetben, ha a kínai anyavállalat nem adja el a benne lévő részesedését – írja a BBC nyomán a Mandiner.hu.
Attól való félelmében, hogy amerikaiak millióinak adatai kerülhetnek Kína kezébe, a washingtoni kongresszus úgy döntött, megpróbálja leválasztani a TikTokot pekingi székhelyű anyavállalatáról, a ByteDance-ről.
A TikTok úgy reagált: a ByteDance „nem Kína vagy bármely más ország ügynöke”, nem is kínai cég, hiszen számos globális befektetése van.
Havonta mintegy 170 millió amerikai (a lakosság nagyjából fele) használja a TikTokot, köztük minden hatodik tinédzser. A Pew Research Center szerint egyötödük azt állítja, hogy „szinte állandóan”. Az amerikai felhasználók több mint 40 százaléka állítja, hogy ez a rendszeres hírforrásuk. A cég amerikai bevétele 2023-ban a becslések szerint 16-20 milliárd dollár közt lehetett.
Az applikáció legnagyobb piaca Amerika, innen van a felhasználóik 17 százaléka.
A kongresszus TikTokkal kapcsolatos döntését a vállalat kedden megtámadta, „a szólásszabadság jogaiba való rendkívüli beavatkozásnak” nevezve azt.
A kongresszus azért döntött úgy, megpróbálja rákényszeríteni az alkalmazás eladására az anyavállalatot, mert ez egyszerűbbnek tűnt, mint a betiltás. Az ügy azonban újabb konfliktust okozott Washington és Peking között. A TikTokért százmilliárd dollárt lehetne kérni.
A ByteDance tulajdonosai 2012-ben indították el a Douyin videóapplikációt és 2016-ban a TikTokot, azóta lényegében a világ legnépszerűbb közösségimédia-platformájává nőtte ki magát. A TikTokot az anyacég Los Angeles-i és szingapúri leányvállalatai üzemeltetik. Alapítóinak csak 20 százalékos részesedése van a ByteDance-ben, de ez döntő beleszólást jelent a cég ügyeibe.
Az alkalmazást 60 százalékban nagybefektetők tulajdonolják, köztük amerikai vállalatok is. Öt boardtagjából három amerikai – jegyzi meg a BBC.
Az Egyesült Államok régóta komolyan aggódik Kína felemelkedése, illetve titkosszolgálati tevékenysége miatt is. Washington 2022-ben megtiltotta öt kínai vállalat, köztük a Huawei és a ZTE kommunikációs eszközeinek értékesítését és behozatalát. Mostanra a gyanú kiterjedt az olyan infrastruktúrára is, mint a kínai gyártmányú daruk, amelyek gyakoriak az amerikai kikötőkben, beleértve a hadsereg által használtakat is.
Peking ezeket az aggodalmakat amerikai paranoiának minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy a TikTok betiltása „elkerülhetetlenül visszaüt az USA-ra”.
A TikTok 2022 óta a biztonsági aggályok miatt az összes amerikai felhasználó adatait a texasi székhelyű Oracle technológiai óriáscégen keresztül vezeti át. A TikTok hangsúlyozta, hogy az amerikai adatokat az Oracle amerikai szerverein tárolják. Mindennek ellenére a washingtoni kongresszus alsóháza, a képviselőház márciusban megszavazta, hogy hat hónapot adott az anyavállalatnak, hogy eladja a részesedését az alkalmazásban. Ezután a képviselőház és a szenátus kilenc hónapra bővítette ki a határidőt, Biden elnöknek pedig joga van még újabb kilencven nappal meghosszabbítani ezt.
Amerika egyébként nem az első ország lenne a világon, amely betiltja az applikációt, India ugyanis már betiltotta azt 2020-ban.
2021-ben Donald Trump is megpróbálta betiltatni az alkalmazást, ám akkor a bírák törvényellenesnek nyilvánították a lépést.
Amerika mellett az Európai Unió is folyamatosan fontolgatja a TikTokkal kapcsolatos szabályozást. Eközben egyre több amerikai és az EU-s politikus „megy föl” a TikTokra. A Biden-kormány egy éve kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a kormányzati eszközökről távolítsák el az alkalmazást, ám a Biden-kampány 2024 februárjában létrehozta a maga TikTok-fiókját.
Írta a Magyar Hírlap
