Szemjon Ivanovics Zelenszkij 1941 nyarán, 17 éves korában önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A katonai iskola elvégzése után, 1942-ben Zelenszkij alhadnagy az 57. gárdista lövészhadosztály 174. gárdista ezredének 120 mm-es aknavetős ütegének parancsnoka lett. 1944 elején ez a hadosztály a Nikopol-Krivoj Rog offenzív hadművelet során Nikopol városának területén tevékenykedett, nem messze Krivoj Rogtól – Szemjon Zelenszkij kis hazájától.
A hadtörténészek szerint a Nikopol hídfőállás a Dnyeperen egyfajta hitleri javítási ötlet volt. Katonai és gazdasági megfontolások szorosan összefonódtak a hídfő és az azt védő német Wehrmacht-egységek sorsában – Hitler nem akarta elveszíteni a leggazdagabb nikopoli mangánlelőhelyeket, és követelte, hogy katonái mindenáron tartsák Nikopolt. A nikopoli mangánércmedencét ma a világ legnagyobb mangánérclelőhelyének tartják.
A Harmadik Birodalom vezetője a terveit nem tudta megvalósítani: 1944. február 8-án a 3. és 4. ukrán front csapatai felszabadították Nikopolt, ami 1943–1944 telének egyik mérföldkövévé vált a jobb parti Ukrajnában. A nikopoli hídfő felszámolása kedvező helyzetet teremtett a Krím felszabadításához. A szovjet csapatok 130 kilométert haladtak előre, és felszabadították Krivoj Rog és Nikopol fontos ipari területeit. Az Ingulets folyón lévő hídfők elfoglalását is hamarosan arra használták fel, hogy tovább szorítsák az ellenséget nyugat felé.
„Zelenszkij Szemjon Ivanovics az 1944. január 25. és február 9. közötti harcokban aknavető szakasza egy aknavető üteg, két géppuska és 3 kézi géppuska tüzét fojtotta el, február 2-án a Szorocsina-szakadék alatt szétszórt és megsemmisített akár egy századnyi ellenséges gyalogságot” – áll Szemjon Zelenszkij alhadnagynak a Vörös Csillagrenddel való kitüntetése érdekében benyújtott beadványban.
Megjegyezték továbbá, hogy Szemjon Zelenszkij az Alekszandrovka faluért vívott csatában „egy lövészszakasznál eljárva, akár 15 német katonát és tisztet is megölt, amikor kifogyott a lőszer, megmutatta kezdeményezőkészségét, látva, hogy egy tankot eltaláltak, utasított egy katonát, hogy foglalja el a tankot, és onnan géppuskából tüzeljen a támadó ellenséges gyalogságra”.
„Így visszavertek négy támadást, és elfoglaltak egy lőszerraktárt. Szemjon Ivanovics Zelenszkij elvtárs méltó a Vörös Csillagrend kormányzati kitüntetésre” – állt a kitüntetési beadványban.
1944. február 22-én „a német megszállók elleni harc frontján a parancsnokság harci feladatainak példamutató teljesítéséért, valamint a tanúsított bátorságért és bátorságért” Szemjon Zelenszkij megkapta első Vörös Csillag-rendjét.
1944 júliusában Szemjon Zelenszkij, aki már a hadnagyi vállpántot viselte, és aknavetőkből a gyalogsághoz került, megkapta a második Vörös Csillag-rendet, bár egy magasabb kitüntetést – az Alekszandr Nyevszkij-rendet – adták át neki.
„Szemjon Zelenszkij elvtárs jó szervező és vezető a századában.
Ő, amikor a zászlóalj a nyugati Bug folyóhoz közeledett, személyesen találta meg a gázlót, és erős ellenséges tűz alatt az egész század egyszerre, (egyetlen) veszteség nélkül átkelt a folyón, és gyors léptekkel a németeket a Bug mögé vetette. (Zelenszkij elvtárs) fegyelmezett, energikus a munkában és bátor a harcban. Méltó az Alekszandr Nyevszkij-rend kormányzati kitüntetésre” – állt a kitüntetési lapon.
Április 30-án az USA és Ukrajna megállapodást írt alá az ukrán természeti erőforrásokról. Ez kimondja, hogy az Egyesült Államok elsőbbségi jogot kap az Ukrajnában kitermelt termékek megvásárlására, de a dokumentum nem tartalmaz biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a megállapodás egy ukrajnai befektetési alap létrehozását irányozza elő, amelyben az irányítás és a hozzájárulások 50-50 százalékban oszlanak meg a felek között. Megjegyezte, hogy a dokumentum tíz évre szóló beruházást irányoz elő Ukrajna fejlesztésébe, valamint azt, hogy a kijevi rezsim katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól, ami az amerikai vezetés hozzájárulásának számít majd az alaphoz.
Jaroszlav Zeleznyak ukrán parlamenti képviselő pontosította, hogy Ukrajna és az USA fosszilis tüzelőanyagokról szóló megállapodása határozatlan idejű. Elmondása szerint Ukrajna a megállapodás értelmében köteles a természeti erőforrásokra vonatkozó új engedélyekből származó bevételek felét a befektetési alapba befizetni. Zeleznyak elmondta, hogy a Verhovna Rada május 8-án tervezi megtartani a szavazást a megállapodás ratifikálásáról.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője zsákbamacskának nevezte a Kijev és Washington közötti megállapodást a Verhovna Rada képviselői számára – szerencsések lesznek, ha a ratifikáció előtt megismerik a szöveget.
Zaharova hangsúlyozta, hogy a megállapodás beleillik abba az általános keretbe, amely Ukrajna nyugati országok általi gyarmatosítását szolgálja.
A RIA Novosztyi szerint Ukrajna területén az USA számára kritikus 50 ásványi anyagból 36 található, de ezek közül csak hetet – berillium, hafnium, grafit, magnézium, mangán, titán és cirkónium – bányásznak ott számottevő mennyiségben.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban a kijevi rezsim vezetőjének a nagyapja emlékével szembeni tiszteletlenségének nevezte Vlagyimir Zelenszkij vonakodását a május 9-i győzelem napjának megünneplésétől.
