Zelenszkij a Bukaresti Kilencek és az északi országok vezetőinek közös csúcstalálkozóján, Vilniusban hangsúlyozta: ha Moszkva kisiklatja a tárgyalásokat, a Nyugatnak készen kell állnia határozott fellépésre. Kiemelte, hogy ha az isztambuli egyeztetés nem hoz eredményt, „erős, új szankciókra van sürgősen szükség – az EU 18. csomagjára és az Egyesült Államok részéről, különösen azokra a legerősebb szankciókra, amelyeket Trump elnök ígért”.
Zelenszkij szerint a szankcióknak az orosz energiaszektorra – különösen az olajra és a tankhajókra –, az ársapkákra, valamint az orosz bankokra és pénzügyi szektorra kell irányulniuk – írja a Kyiv Independent.
Trump május 28-án kijelentette, hogy hamarosan kiderül, Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban komolyan gondolja-e a háború lezárását. Hangsúlyozta: ha nem, Washington „másként fog reagálni”. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy egyelőre nem vezetett be új szankciókat Oroszország ellen, mert úgy véli, közel lehet a békemegállapodás. „Ha úgy gondolom, közel vagyok a megállapodáshoz, nem akarom ezt elrontani szankciókkal” – mondta Trump, hozzátéve: amennyiben Moszkva tovább húzza az időt, készen áll a cselekvésre.
Ukrán és orosz delegációk június 2-án találkoztak Isztambulban egy újabb béketárgyalási forduló keretében. Bár a korábbi megbeszélések legnagyobb eredménye a fogolycsere volt, érdemi előrelépés a tűzszünet vagy békemegállapodás terén nem történt.
A várakozások szerint az ukrán fél lépésről lépésre kidolgozott békejavaslatot terjeszt elő, amely elsőként 30 napos tűzszünetet és az orosz ellenőrzés alá vitt területekre deportált gyerekek visszatérését tartalmazza. Oroszország hivatalosan nem nyújtott be memorandumot a találkozó előtt, és továbbra is követeli a nyugati katonai támogatás leállítását, amit Ukrajna elfogadhatatlannak tart.
Zelenszkij világossá tette: Kijev továbbra is célként tűzi ki a „legalább részleges előrelépést”, annak ellenére, hogy Oroszország húzza az időt és folytatja a légicsapásokat. Külön köszönetet mondott azoknak a vezetőknek, akik a transzatlanti szövetség erejének megőrzésén dolgoznak.
„Szükségünk van Trump elnök, az amerikai kongresszus és az amerikai nép támogatására” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette: „Bármi is történik a globális versenyben, közös kötelességünk – Európáé, Amerikáé és minden szabadságszerető országé –, hogy együtt védjük meg a szabadságot.”
A csúcstalálkozó témái között szerepelt a régió biztonsága a júniusi NATO-csúcs előtt. Zelenszkij hangsúlyozta: Oroszországnak nem lehet beleszólása a NATO döntéseibe vagy jogában megvétózni a bővítést, ezzel is reagálva a közelmúltban felröppent hírekre, miszerint Moszkva írásos garanciákat akar a szövetség bővítésének leállításáról.
„Európai biztonságunk egyik kulcselve, hogy Oroszországnak nincs vétójoga a NATO döntései felett, és nincs befolyása a szövetségre vagy annak tagjaira” – fogalmazott Zelenszkij. „Ez az elv változatlan kell, hogy maradjon.”
Miközben orosz tisztviselők továbbra is követelik a NATO-bővítés leállítását – ezt legutóbb a tűzszünet előfeltételeként jelölték meg –, a szövetség diplomatái a Radio Free Europe/Radio Liberty-nek úgy nyilatkoztak, hogy ilyen jellegű tárgyalásokat nem folytatnak a NATO-n belül.
Zelenszkij szerint a közelgő NATO-csúcsnak az erőt és az egységet kell üzenni.
„Putyin úgy döntött, hogy szembefordul Európával, ezért nincs helye annak, hogy a jövőjéről döntsön” – jelentette ki Zelenszkij. „Ez nem változhat meg.”
