Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miközben Moszkvát világos figyelmeztetésben részesítették: ha nem csatlakozik a békefolyamathoz, szankciókra és megnövelt fegyverszállításokra számíthat.
Mint korábban megírtuk, a brit, francia, német és lengyel kormányfők telefonon egyeztettek Donald Trumppal, hogy hivatalosan is támogassák az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát. A kijevi találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i katonai parádén több tucat külföldi vendéget – köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt – látott vendégül Moszkvában.
A 30 napos tűzszünet hétfőtől, május 12-től lép életbe, erre vonatkozóan az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nincsenek előfeltételei, a harcoknak minden fronton – a levegőben, vízen és szárazföldön – véget kell vetni.
A céljuk nem más, mint a humanitárius enyhülés, a civil áldozatok csökkentése és az eszkaláció megállítása – közölte az EuroNews.
Zelenszkij mellett Kijevben személyesen vett részt Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk, Lengyelország kormányfője is. A vezetők közösen hívták fel Trumpot, aki már korábban is kulcsszerepet vállalt a megállapodás előkészítésében, és a tűzszüneti javaslatot sürgette.
A csúcstalálkozón nemcsak a fegyverszünetről született döntés, hanem egy egységes nyugati üzenet is megfogalmazódott Moszkva felé.
Emmanuel Macron közölte: ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet, akkor az Egyesült Államok az Európai Unióval együttműködve összehangolt, súlyos gazdasági szankciókat léptetnek életbe, és felgyorsítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor még pénteken úgy nyilatkozott: Moszkva „elvben nyitott” egy 30 napos tűzszünetre, de azt csak bizonyos feltételek mellett támogatja. Hogy ezek a feltételek mihez kötődnek, egyelőre nem világos.
A Kijevbe látogató vezetők a Függetlenség téren lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák előtt, majd tárgyalóasztalhoz ültek Andrij Szibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője jelenlétében.
Az esemény szimbolikus súlya jelentős, hiszen a nyugati vezetők egy egységes fellépést demonstráltak az orosz agresszióval szemben.
Macron, Starmer és Merz közösen, vasúton érkeztek Kijevbe, egyfajta szolidaritási gesztusként, míg Tusk külön úton csatlakozott a delegációhoz. A nemzetközi reakciók egyértelműek: a békét csak közösen, a nemzetközi jog és szuverenitás tiszteletben tartásával lehet elérni.
Mindazonáltal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez.
„Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.
