Egyedülálló helyszín és időpont
A találkozót már önmagában az is történelmivé teszi, hogy hivatalban lévő orosz elnök még soha nem járt Alaszkában. Az amerikai elnökök sem sűrűn tesznek látogatást az államban: legutóbb tíz éve, Barack Obama járt ott. A mostani tárgyalás a két vezető első személyes megbeszlése hat év kihagyás után, és az első alkalom, hogy a két ország legfelsőbb vezetése közvetlen tárgyalásokat folytat ilyen magas szinten az ukrajnai háború eszkalációja óta.
A hivatalos program helyi idő szerint 11 óra (közép-európai idő szerint 21 óra 30 perc) körül indul az orosz elnök gépén. Donald Trump és Vlagyimir Putyin tárgyalása után a találkozó egy szűk körű, úgynevezett „öt az ötre” formátumú plenáris megbeszéléssel folytatódik, amelyen mindkét fél öt-öt magas rangú képviselője vesz részt. A bázison ezzel párhuzamosan amerikai hadgyakorlatok zajlanak.
Szűk, de fajsúlyos delegációk
Orosz részről Putyint Jurij Usakov elnöki tanácsadó, Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter, valamint Kirill Dmitrijev, az orosz külföldi gazdasági kapcsolatokért felelős különmegbízott kísérik a tárgyalásra. Utóbbi tartotta a kapcsolatot Steve Witkoffal.
Az amerikai tárgyalódelegáció Trump mellett J. D. Vance alelnökből, Marco Rubio külügyminiszterből, Scott Bessent pénzügyminiszterből és Steve Witkoff különmegbízottból áll.
Washington nem hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, sem az európai szövetségeseket, mivel a Fehér Ház álláspontja szerint a jelenlétük a tárgyalások sikerét kockáztatná. Azonban Donald Trump azt reméli, hogy az alaszkai csúcsot követően sor kerülhet egy második, immár háromoldalú találkozóra is.
Mi lesz Ukrajna területeivel?
A legfőbb napirendi pont az ukrajnai háború lezárásának kérdése. Több amerikai és brit lap is úgy tudja, hogy terítékre kerülhet az úgynevezett „földet a békéért” megoldás, amely Oroszország kezén hagyná a jelenleg megszállt területeket, miközben a felek tűzszünetet hirdetnének.
Egyes értesülések szerint amerikai különmegbízotti javaslat alapján a megszállt ukrán régiók „különleges igazgatás” alá kerülnének, katonai és gazdasági ellenőrzéssel – hasonlóan Ciszjordániához. Bár Trump nyilvánosan többször is tagadta, hogy területi kérdésekről egyezkedne Putyinnal, korábbi nyilatkozataiban nyitottnak mutatkozott „bizonyos földterületek cseréjére”. Ez a felvetés azonban a háborús felek egyikének sem nyerte el a tetszését.
A Fehér Ház hivatalosan nem számít kötelező erejű megállapodásra. Ugyanakkor a nyilatkozatai alapján az amerikai elnök szokásához híven optimistának tűnik, és – megint csak a szokásához híven – súlyos szankciókkal fenyegette meg Oroszországot arra az esetre, ha Alaszkában nem kötnek megállapodást…
Barátságtalan lépés a csúcs előtt
Apropó szankciók, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a csúcs előtt újabb orosz pénzügyi szolgáltatókat és kriptovaluta-platformokat vett fel a feketelistájára. Korlátozások alá került az A7 fizetési rendszer, valamint az Exved és az INDEFI Smartbank platform. Az intézkedés érinti továbbá az észt bejegyzésű Garantex Europe-ot és a kirgiz Old Vector céget is.
A szankciók között szerepel a már korábban is célkeresztbe vett Garantex kriptotőzsde, amely Washington szerint közvetlenül támogatta ismert kibertámadások és zsarolóvírusok elkövetőit. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban hangsúlyozta: az orosz gazdaság a büntetőintézkedések ellenére stabilan működik, és az elmúlt években „egyfajta immunitást” alakított ki a nyugati szankciókkal szemben.
Egyéb napirendi pontok
Putyin előzetes nyilatkozata szerint a csúcs másik fontos eleme a kétoldalú kapcsolatok új kereteinek meghatározása, beleértve a stratégiai fegyverzet-ellenőrzést. Felmerülhet egy, az Északi-sarkvidéki energiaforrások kiaknázásáról szóló együttműködés is. Elemzők szerint mindkét fél gazdasági érdekeit szolgálná egy olyan „arktiszi alku”, amely amerikai befektetések előtt nyitná meg a térséget, miközben Oroszország megtartaná területi nyereségeit.
Nemzetközi reakciók
Kijev hivatalosan tiltakozik a kétoldalú formátum ellen, Zelenszkij szerint „Ukrajnáról nem lehet dönteni Ukrajna nélkül”. A nyugati szövetségesek közül többen – köztük a NATO főtitkára és több uniós vezető – úgy vélik, hogy bármilyen területi rendezéshez ukrán részvétel szükséges. Az EU-ban ugyanakkor felmerült, hogy sikeres tárgyalás esetén rövid, 15 napos tűzszünet után egyes szankciók enyhítését is megfontolnák.
Szakértők szerint a mostani találkozó inkább egy „pozíciófelmérés” lesz: Trump célja, hogy előkészítse egy lehetséges háromoldalú, orosz–amerikai–ukrán csúcs feltételeit, míg Putyin az orosz–amerikai kapcsolatok új pályára állításában látja a fő lehetőséget. Bár áttörés nem várható, a tárgyalások kimenetele mindkét ország, és tágabb értelemben Európa és a világ biztonságpolitikáját is befolyásolhatja – annál is inkább, mert szóba kerülhet a Közel-Kelet és a Kaukázus helyzete is.
