A döntés hirtelen irányváltásnak tűnik, de az elemzők szerint több tényező és egy tudatos, politikai szándék vezérli.
Stratégiai játszma állhat a háttérben
Július 3-án a Pentagon még úgy nyilatkozott, hogy a tervezett szállítmányokat – például légvédelmi rakétákat és precíziós tüzérségi eszközöket – leállítják, mert az amerikai készletek túlságosan megcsappantak. Július 4-én Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett, utóbbi „fontos és hasznos” megbeszélésnek nevezte a hívást, amelynek egyik fő témája a közös fegyverkezési program volt.
A Fehér Ház azonban még ekkor sem közölte egyértelműen, hogy újraindul-e a Patriot rakétarendszerek szállítása.
Üzenet a Kongresszusnak és Moszkvának
A washingtoni védelmi tárca még július elején „készletfelülvizsgálatra” hivatkozva magyarázta a szállítások leállítását, de a megfigyelők szerint ez inkább politikai manőver volt: nyomásgyakorlás a Kongresszusra, Ukrajnára és Oroszországra egyaránt.
Pete Hegseth védelmi miniszter „kiürült raktárakra” vonatkozó kijelentései egyfajta taktikai eszközt jelenthettek: így próbálhatta a Trump-féle „One Big Beautiful Bill” költségvetési csomag elfogadását elősegíteni, amely kiemelt védelmi kiadásokat is tartalmaz.
Nem ez volt az első leállítás
NBC News szerint Hegseth már július 2-án blokkolt egy, Ukrajnának szánt szállítmányt – noha a Pentagon saját belső jelentései szerint az nem veszélyeztette volna az amerikai hadkészültséget. A csomag Patriot elfogórakétákat, Hellfire rakétákat és 155 mm-es lövedékeket tartalmazott, sőt: egyes eszközök már Lengyelországban kamionokon várakoztak, amikor az utasítás megérkezett.
A hirtelen döntés meglepte a külügyminisztériumot, a Kongresszust és az európai szövetségeseket – különösen, hogy mindez egy kijevi orosz rakétacsapás előtt történt, amelyben civilek is meghaltak.
Célzott nyomásgyakorlás Washingtonban
A döntés időzítése sem véletlen: néhány nappal a Trump-féle költségvetési törvény szavazása előtt történt, és korábbi esetekhez hasonlóan ez is egy tudatos nyomásgyakorlási minta része lehetett. Hegseth 2025 februárja óta ez volt a harmadik ilyen lépése.
A „kiürült készletek” narratívája pedig nem csupán a Kongresszus meggyőzését szolgálta, hanem üzenet is volt Trump választói bázisának, miszerint az „America First” elv továbbra is érvényesül – még akkor is, ha ez külföldi segítségnyújtás ideiglenes felfüggesztését jelenti.
A háttérben egy nagypolitikai alku körvonalazódik
Július 5-én Selenszkij a Trump-pal folytatott egyeztetést „a valaha volt legjobb amerikai elnöki beszélgetésnek” nevezte. Három nappal később Trump nyilvánosan bejelentette, hogy újraindítja a fegyverszállításokat.
Nem sokkal ezután derült ki, hogy Ukrajna leváltja az Egyesült Államokban szolgáló nagykövetét, Okszana Markarovát. A Financial Times és a Bloomberg szerint a személyi változtatásról már a telefonhívás során megállapodtak.
Markarovát republikánus körökben túl „demokrata-közelinek” tartották, így menesztése gesztus lehetett Trump felé – és egyben az amerikai katonai segítség biztosítása érdekében hozott kompromisszum.
Trump ismét válságkezelő szerepben
Trump újra sajátos politikai módszerét alkalmazza: előbb válságot gerjeszt, majd annak megoldásával lép elő „döntéshozóként”. A katonai segítség megvonása és újraindítása egyszerre demonstrálja elnöki hatalmát és kiszámíthatatlanságát – ez pedig erősíti tárgyalási pozícióját mind Kijev, mind Moszkva felé.
Az amerikai elnök célja vélhetően továbbra is az, hogy az ukránokat tárgyalóasztalhoz kényszerítse – miközben fenntartja a lehetőséget arra is, hogy Vlagyimir Putyinnal egy kedvező „alkut” kössön.
