Nagy Áron
2025. július 14. hétfő. 21:07
Donald Trump hétfőn arról beszélt, hogy az Egyesült Államok 100 százalékos vámot vethet ki az orosz termékekre, ha „50 napon belül” nem születik megállapodás az ukrajnai konfliktus rendezéséről. Hozzátette: ugyanezek a „nagyon szigorú” vámok a jövőben a Moszkvával kereskedő partnereket is érinthetik.
Az amerikai elnök nem először fenyegeti gazdasági megtorlással Moszkvát és kereskedelmi partnereit. Múlt héten arról beszélt, hogy kész támogatni egy olyan törvénytervezetet, amely másodlagos szankciókat vezetne be: ez 500 százalékos vámokat írna elő azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz olajat, gázt vagy uránt vásárolnak.
Trump célja ezzel kettős: egyrészt közvetlenül nyomást akar gyakorolni Moszkvára, másrészt meg akarja mutatni, hogy még mindig az USA a világ csendőre. A fenyegetései azonban könnyen visszaüthetnek, mivel az amerikai szövetségesek közül többen is jelentős mennyiségben importálnak energiát Oroszországból, ugyanakkor már a tavasszal bejelentett és 90 napra felfüggesztett intézkedéseitől sem sokan rettentek meg.
Érdemes megjegyezni, amikor Trump kilátásba helyezte a súlyos büntetővámok bevezetését, majd felfüggesztette azt, a washingtoni adminisztráció közölte: a moratórium lejártáig 90 kétoldalú megállapodást fognak kötni. Ebből aztán mindössze kettő lett, már amennyiben az USA által bejelentett vietnami egyezséget egynek vesszük – annak ellenére, hogy a felek nem írtak alá semmit, és Hanoi szerint csak elvi egyetértés volt a felek között.
Egyelőre úgy tűnik, hogy Brazíliát sem sikerült megijesztenie. A dél-amerikai országra azért akar 50 százalékos vámot kivetni, mert a 2023-as puccskísérlet miatt eljárás folyik politikai szövetségese, Jair Bolsonaro ellen. Elemzők szerint Washington elsődleges célja nem is kifejezetten a volt elnök kimentése, hanem a Lula-kormány megbuktatása, és egy amerikabarát adminisztráció győzelemre segítése, ugyanis Brazília a BRICS oszlopos tagja, valamint elképesztő méretű ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik. Brazília viszont az eddigi nyilatkozatok ellenére késznek mutatkozik megvédeni a szuverenitását.
Visszatérve az Oroszország elleni „békeszankciókra”: ezek akár Magyarországot is érinthetik. Az Egyesült Államok hazánk nyolcadik legfontosabb exportpiaca, a teljes magyar kivitel több mint 4 százaléka irányul oda. Ez elsőre nem tűnik magas értéknek, viszont a kivitel rendkívül koncentrált. A másodlagos szankciók bevezetése tehát – elvben legalábbis – közvetlenül sújthatja egyes multinacionális vállalatok magyar leányvállalatait, és néhány hazai érdekeltségű szereplőt is.
