Nagy Áron
2025. június 22. vasárnap. 18:53
A leghatározottabban Oroszország reagált, amely „felelőtlen és jogellenes” lépésnek minősítette az akciót. A moszkvai külügyminisztérium szerint a szuverén állam ellen indított rakéta- és bombatámadás durván sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait, és olyan eszkalációs spirált indíthat el, amelynek következményei jelenleg beláthatatlanok. Az orosz álláspont szerint a lehetséges radioaktív szennyezés hatásait még nem lehet felmérni, de már önmagában az agresszió ténye is újabb válsághelyzetet teremtett.
Kína szintén éles hangon ítélte el az Egyesült Államokat. A külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai csapások a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által felügyelt létesítményeket érték, ami súlyos jogsértés. A hivatalos kínai médiában megjelent kommentárok emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok korábban már elkövetett hasonló „hibát” Irakban, és a mostani lépés is kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A kínai álláspont szerint a Közel-Kelet stabilitása csak tárgyalások útján érhető el, nem katonai erővel.
Deeszkalációt és a diplomáciai rendezést sürgette Narendra Modi, India miniszterelnöke is, miután telefonon tárgyalt iráni kollégájával.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres szintén aggodalmát fejezte ki, és úgy fogalmazott: a támadás „veszélyes eszkaláció egy már eleve labilis régióban, és közvetlen fenyegetés a nemzetközi békére”. Felszólította a tagállamokat a deeszkalációra, és emlékeztetett: nincs katonai megoldás, csak a diplomácia jelenthet kiutat a válságból.
A támadás kiemelkedő figyelmet kapott a Közel-Keleten is. Szaúd-Arábia „nagy aggodalommal” figyeli az eseményeket, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Katar és Omán figyelmeztetett a térségre leselkedő „katasztrofális következményekre”, míg Irak kormányszóvivője szerint a támadás súlyosan veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását. A palesztin Hamasz közleménye szerint az USA „vak engedelmességet tanúsít az izraeli megszállókkal szemben”, és súlyosan megsérti Irán területi szuverenitását.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök még nem szólalt meg, egy nappal korábban viszont Adolf Hitlerhez hasonlította Benjamin Netanjahut, és azt mondta, hogy a Közel-Kelet békéjére és biztonságára jelenleg az izraeli kormány jelenti a legnagyobb veszélyt.
A latin-amerikai országok is egymás után ítélik el az amerikai fellépést. Kuba elnöke, Miguel Díaz-Canel szerint a bombázás „visszafordíthatatlan következményekkel járó agresszió”, Venezuela pedig „illegális, igazolhatatlan és rendkívül veszélyes” cselekményként ítélte el a támadást. Chile elnöke, Gabriel Boric azt írta: „Az, hogy valaki hatalmat birtokol, nem jogosítja fel annak önkényes használatára – még akkor sem, ha az Egyesült Államokról van szó.” Mexikó és Kolumbia külügyminisztériuma hangsúlyozta: a térség legfőbb prioritása a békés együttélés helyreállítása, és elutasították az erőszak bármilyen formáját.
Irán közlése szerint a nukleáris létesítmények személyzete még a támadás előtt evakuálásra került. Donald Trump amerikai elnök később azt nyilatkozta, hogy a támadás „megsemmisítette” az iráni létesítményeket, és újabb csapásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Teherán nem hajlandó „megbékélni”. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség június 23-ra rendkívüli ülést hívott össze a kialakult helyzet értékelésére.
