MH/MTI
2025. április 9. szerda. 2:22
Starmer a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság keddi meghallgatásán kijelentette, hogy „komoly csalódottsággal” nyugtázta az amerikai kormány által bevezetett új vámokat, amelyek szavai szerint nagy nehézségeket okoznak Nagy-Britanniának és az egész világnak.
A munkáspárti brit kormányfő azonban kijelentette azt is: ösztönei azt diktálják, hogy „nem szabad páros lábbal beleugrani” az azonnali megtorló lépések csapdájába. Starmer szerint a brit kormány minden lehetőséget nyitva tart, és folytatja a megtorló jellegű ellenintézkedések előkészítését arra az esetre, ha ezek szükségessé válnak, de ennél jobb megoldást jelent, ha London tárgyalni próbál Washingtonnal a vámok hatásának enyhítéséről.
A brit üzleti és kereskedelmi minisztérium a minap 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre London a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki.
A listán szereplő több tízezer amerikai termék az Egyesült Államoktól vásárolt teljes brit import 27 százalékát teszi ki.
A brit miniszterelnök a keddi parlamenti meghallgatáson kijelentette: az amerikai vámok bevezetése után kialakult helyzetben Nagy-Britanniának tárgyalnia kell „a hozzá hasonló módon gondolkodó” országokkal a velük fenntartott kereskedelmi forgalom előtti akadályok lebontásáról.
Keir Starmer elmondta, hogy a hétvégén számos vezetővel tárgyalt telefonon, igyekezve kipuhatolni, hogy ők milyen válaszlépésekre készülnek.
A Downing Street tájékoztatása szerint Starmer mások mellett Emmanuel Macron francia elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Olaf Scholz leköszönő német kancellárral, Friedrich Merz CDU-elnökkel, a kancellári tisztség várományosával, valamint Anthony Albanese ausztrál és Giorgia Meloni olasz kormányfővel egyeztetett az amerikai vámemelések nyomán kialakult helyzetről.
A brit kormányfő a keddi parlamenti meghallgatáson kijelentette, hogy az európai védelem és biztonság szempontjából is új korszak kezdődött, és azok az alapelvek, amelyek 80 éve fenntartják a békét Európában, már nem tekinthetők ugyanolyan szilárdnak, mint eddig.
Keir Starmer úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a NATO a következő évtizedekben is az európai biztonság garantálója maradjon, „az Egyesült Államokkal szemben új súlyozást kell adni” a kollektív védelem és biztonság európai elemének.
Hozzátette ugyanakkor: ez nem azt jelenti, hogy Európának „le kell válnia az Egyesült Államokról” és ezután teljesen egyedül kell gondoskodnia saját védelméről, de az is igaz, hogy Európa eddig nem fordított elég forrást védelmi kiadásaira. Starmer hangsúlyozta: nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki ezt kifogásolja, számos hivatali elődje is felvetette ezt a problémát.
