Németország Ukrajnának nyújtott katonai segítségét felügyelő generális adott tanácsot Kijevnek Oroszország támadó erejének gyengítésére.
„Közvetetten is befolyásolhatják az orosz csapásmérő erők támadó potenciálját, még mielőtt azok bevetésre kerülnének” – mondta Freuding. „Hosszú hatótávolságú légi fegyverekkel támadják meg a repülőgépeket és repülőtereket, mielőtt azokat bevetik. Vegyék célba a fegyvergyártó létesítményeket is.”
Freuding azt is sajnálatosnak nevezte, hogy a nyugati szankciók ellenére Oroszország fokozta a drónok, cirkálórakéták és ballisztikus rendszerek gyártását.
„Újra kell gondolnunk, hogy gazdasági intézkedéseink elegendőek voltak-e, és hol lehet további nyomást gyakorolni, különösen az orosz gyártási kapacitások korlátozása érdekében” – mondta az egycsillagos tábornok.
A tábornok rámutatott az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakéták korlátaira is az orosz drónok hullámai ellen. „Egy drón ára modelltől függően körülbelül 30 000–50 000 euró (12-23 millió forint). Több mint 5 millió euróba (2 milliárd forint) kerülő Patriot rakétával lelőni pazarlás. 2000–4000 euróba kerülő ellenintézkedésekre van szükségünk, különösen mivel Oroszország további termelési kapacitásnövelést tervez” – magyarázta.
Freuding ugyanakkor a hónap elején megerősítette, hogy Ukrajna július végéig megkapja az első, Berlin által finanszírozott hosszú hatótávolságú rakétákat. Németország azonban az eszkalációtól tartva vonakodik a Taurus nagy hatótávolságú rakéták szállításától.
A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Németország „ismét veszélyessé válik”, miután Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy a Bundeswehr katonáinak készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén „megöljék” az orosz katonákat. Moszkva azzal is vádolta a német vezetést, hogy támogatja a „konfrontációt és agresszív mozgósítást folytat Európában Oroszország ellen”.
