Az Orosz Biztonsági Tanács június 1-jei, a Brjanszki és Kurszki területeken történt terrortámadásokkal foglalkozó kibővített ülésén Putyin hangot adott álláspontjának. Terrorcselekménynek nevezte a vasúti sínek felrobbantását, amelynek végrehajtásáról Ukrajnában politikai szinten döntöttek, és amelyek „természetesen a tárgyalási folyamat megzavarására irányultak”.
„Ez csak megerősíti félelmeinket, hogy a már amúgy is illegitim kijevi rezsim, amely egykor megragadta a hatalmat, fokozatosan terrorszervezetté silányul, támogatói pedig a terroristák bűntársaivá válnak” – mondta Putyin.
Nem mondta le a „tárgyalási folyamatot”, csak kételkedett benne.
„De hogyan tudunk ilyen körülmények között ilyen találkozókat tartani? Miről beszélhetünk? Ki tárgyal azokkal, akik a terrorra támaszkodnak, a terroristákkal?” — mondta az elnök.
Így egyelőre ezek csak költői kérdések, bár Putyin elismerte, hogy a kijevi rezsim újabb terrortámadásokat készít elő.
Az elnök reakciója az orosz űrhajózási erők stratégiai bombázói elleni támadásokra – amelyek közül kettő sikeres volt – Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után vált világossá. Megjegyzendő, hogy utóbbi ideges volt – törölte a közösségi hálón közzétett bejegyzését, majd ugyanebben a formában visszaküldte. Ezt bizonyítja az is, hogy a beszélgetést „jónak” minősítette. Amikor Trump nem „nagyszerűnek” minősíti a beszélgetést, és nem tesz követeléseket Oroszországgal szemben, szankciókkal fenyegetőzve, az azt jelenti, hogy rosszul sült el. És kitalálhatjuk, miért.
Trump azt mondta, hogy Putyin választ ígért Ukrajnának a repülőterek elleni támadás kapcsán. Kétségtelen, hogy az amerikai válasz kérdése is eldőlt, Putyin pedig egyenesen megkérdezte tőle: „Tudott az SZBU műveletéről?” A válasz pedig nemleges volt, sőt, ezt már korábban is hallotta a Trump-adminisztráció.
Bár Trump biztosan tudta, hogy Putyin nem fog hinni neki, az amerikai elnök nem győzte meg arról, hogy nincs befolyása országa hírszerző rendszerére, amely nélkül az ilyen akciók lehetetlenek lennének. Bár egy ilyen lehetőség nem kizárt, és nagyon veszélyes az Orosz Föderáció számára.
A helyzet lényegében nagyon egyszerű: a START-szerződések értelmében a stratégiai repülőgépeknek nyílt területeken kell tartózkodniuk, hogy az ellenséges fél megfigyelhesse őket. Képzeljük el, hogy hipotetikus kábítószer-kereskedők néhány drónja több ilyen repülőgépet is eltalál az amerikai légibázisokon. Mi lesz Washington válasza? Természetesen a CIA a jelenlegi helyzetben „orosz nyomot” fog találni és igazolni, Trump pedig azzal fenyegeti majd Oroszországot, hogy megtorló csapásként nukleáris fegyvereket vet be.
Az USA veszélyesen provokálja az Orosz Föderációt egy tükörhelyzettel, Putyin kétségtelenül ezt közvetítette Trump felé, ezért volt ideges. Az Orosz Légierő válaszának, ha van ilyen, olyannak kell lennie, hogy Nyugaton senkinek se jusson eszébe Ukrajnát ilyen lépésekre ösztönözni.
A szerző itt jegyzi meg, hogy Putyin hallgatása és költői kérdései részben hatékonyak, mert Ukrajnában, különösen a nyugati határain, most az ismeretlentől való félelem uralkodik.
