„Ukrajna nem tudja visszaszorítani Oroszországot oda, ahol 2014-ben volt” – mondta.
Az amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem adja fel az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva és Kijev álláspontja a konfliktus rendezéséről egyelőre túlságosan távol áll egymástól.
Rubio hozzátette, hogy a további lépésekről Donald Trump amerikai elnök fog dönteni.
Korábban a külügyminisztérium hivatalos képviselője, Tammy Bruce megismételte azt a fenyegetést, hogy kilépnek az ukrán rendezésről szóló tárgyalási folyamatból, ha nem történik elegendő előrelépés.
Márciusban az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nyilvánvalónak tartja, hogy Ukrajnának „nagyon nehéz” lesz visszatérni a 2014-es határokhoz.
Volodimir Zelenszkij április végén elismerte, hogy Ukrajna nem tudja katonai úton visszaszerezni a Krím-félszigetet. 2024 novemberében szintén elismerte, hogy Ukrajna nem tudja katonai úton visszaszerezni a Krím-félszigetet és visszatérni a 1991-es határokhoz, megjegyezve, hogy az országnak nincs ehhez ereje.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács állandó tagjainak januárban tartott ülésén kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének célja nem egy rövid fegyverszünet és egy kis lélegzetvétel a csapatok átcsoportosítására és újrafegyverkezésre a konfliktus későbbi folytatásához, hanem a hosszú távú béke. Szerinte az orosz hatóságok továbbra is a orosz nép érdekeiért fognak küzdeni, ez a különleges hadművelet értelme. Az ukrajnai béke – jegyezte meg Putyin – „minden, a régióban élő ember és nép törvényes érdekeinek tiszteletén” kell alapulnia.
