Amikor Donald Trump amerikai elnök 2025 elején hivatalba lépett, Washingtonban sokan az ukrajnai háború gyors megoldására számítottak. Erről számolt be a Foreign Affairs.
Míg kevés elemző hitt ebben a konkrét ígéretben, sokan találgattak egy jövőbeni megállapodás lehetséges feltételeiről és időzítéséről.
„Oroszország gazdaságilag sokkal gyengébb, mint azt sok elemző gondolja, és a szigorú szankciók és exportkorlátozások továbbra is megbéníthatják katonai gazdaságát. Ukrajna okosan harcol, és több csúcskategóriás drónnal, légvédelmi rendszerrel, nagy hatótávolságú rakétával és lőszerrel megfordíthatja a csata menetét. Stratégiájának megváltoztatásával Ukrajna még mindig megnyerheti a háborút a közeljövőben – ha mind Európa, mind az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megadja neki a szükséges segítséget” – áll a cikkben
Az újságírók szerint az idei év eleji rendezésről szóló elhamarkodott optimizmus nagy része abból az uralkodó meggyőződésből fakadt, hogy Ukrajna vesztésre áll, és a kétségbeesés miatt hamarosan tárgyalni kényszerül. Trump ezt a retorikát azzal a kijelentéssel táplálta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „nincsenek többé kártyái”. Ezt megerősítette egy második, ugyanolyan káros feltételezés, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna leigázására irányuló törekvése megállíthatatlan.
Mindkét feltételezés a harctéri dinamika túlságosan szűk értelmezésén és az Ukrajna támogatói számára rendelkezésre álló politikai lehetőségek korlátozott megértésén alapul. Annak ellenére, hogy az elmúlt három és fél évben jelentős korlátozások voltak az Európa és az Egyesült Államok által nyújtott segélyekben, Ukrajna lenyűgöző győzelmeket ért el.
Emlékeztetnek arra, hogy először 2022 márciusában visszaverte Oroszország Kijev elleni kezdeti offenzíváját, később közel ezer négyzetkilométert szerzett vissza a Harkiv régióban, és mindössze néhány héttel ezelőtt Ukrajna sokkolta a világot a Pókháló hadművelet végrehajtásával. A Foreign Affairs ezt írja:
„Ukrajna katonai erőfeszítéseit leginkább nem Kijev emberi erőforrásainak hiánya vagy Putyinhoz képest gyenge elszántsága akadályozta, hanem inkább a fejlett katonai képességek nem megfelelő biztosítása. Ahelyett, hogy túl sok katonai segély nyújtásával meghosszabbították volna a háborút Ukrajnának, Kijev külföldi szövetségesei túl kevés és gyakran jelentős késésekkel nyújtottak azt.”
Megjegyzendő, hogy az Oroszország elleni büntető gazdasági intézkedések terén a nemzetközi válasz is éretlen volt. Ezen hibák ellenére Ukrajna győzelme – amelyet minimálisan a szuverenitásának megőrzése és a NATO-, illetve EU-tagság felé vezető út folytatásaként határoztak meg – még mindig elérhető. Az elemzők szerint ehhez alapvető változásra van szükség a nyugati stratégiában, amely a katonai segélyek jelentős növelését az orosz katonai gazdaság megfékezésére irányuló szigorúbb gazdasági intézkedésekkel ötvözi.
„A győzelem talán nem jön gyorsan, olcsón vagy könnyen. De még mindig lehetséges, és valószínűleg kevesebb emberéletbe és erőforrásba fog kerülni, mint a status quo fenntartása. Még nem tudni, hogy a Nyugat, különösen Európa, készen áll-e mozgósítani a politikai akaratot e fényesebb jövő biztosítása érdekében” – tették hozzá.
