Pavel utalt arra, hogy a június 24–25-ére tervezett csúcstalálkozón a tagállamok inkább a konszenzusra törekednek, mintsem merész nyilatkozatokra a NATO és Ukrajna kapcsolatát illetően.
„Ukrajna ne számítson komolyabb, új vállalásokra a tagsági törekvéseivel kapcsolatban a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában” – mondta Pavel. A dokumentum szövegét jelenleg a szövetség mind a 32 tagja egyezteti.
„Valószínűleg nem lesz erős hangvételű nyilatkozat Ukrajnáról a végső dokumentumban, de a korábbi csúcstalálkozók következtetései továbbra is érvényben maradnak” – fogalmazott.
A NATO tagállamai a 2024-es washingtoni csúcson még úgy nyilatkoztak: támogatják Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot is”.
Ugyanakkor az Egyesült Államok vonakodása Ukrajna rövid távú integrálásától kétségeket ébresztett a szövetségen belül azzal kapcsolatban is, vajon az idei nyilatkozat megerősíti-e egyáltalán a korábbi ígéreteket Ukrajna jövőbeni tagságáról.
„Úgy látom, hogy a NATO új főtitkára, Mark Rutte szándékosan a szükséges minimumra korlátozná a csúcstalálkozó témáit, hogy elkerülje az esetleges nézeteltéréseket és a megosztottságot” – magyarázta Pavel, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöki posztját is betöltötte.
A csúcstalálkozó közeledtével a politikai egyeztetések szinte kizárólag arra irányulnak, hogy az Egyesült Államok javaslatára emeljék meg a védelmi kiadások jelenlegi célértékét a GDP 5%-ára.
A javaslat szerint a NATO-tagállamok GDP-jük 3,5%-át költenék alapvető katonai képességek fejlesztésére – ez jelentős növekedés lenne a jelenlegi 2%-os irányelvhez képest –, és további 1,5%-ot fordítanának a védelemmel összefüggő kiadásokra, például infrastrukturális fejlesztésekre, kiberbiztonságra, ellenállóképességre és Ukrajna támogatására.
A cseh kormány támogatja ezt az irányvonalat.
