Ezen támadások némelyike sikeres volt, a donyecki és északi ukrán egységek visszavonultak egyes pozícióikból, míg délen néhány vidéki területet is elveszítettek.
Oroszország fokozottan alkalmazza a drónokat, amelyeket több hullámban vetettek be a csatatéren, így Kijev súlyos veszteségeket szenvedett el az ellenséges erőkkel szemben, miközben a harcok az orosz csapatoktól minimális áldozatokat követeltek. A helyzet a következő hónapokban még kritikusabbá válhat.
Az ukránok megpróbálják bővíteni saját dróniparukat, hogy védelmi folyosókat hozzanak létre a frontvonal kulcsfontosságú szakaszai mentén, amelyeket gyakran „drónfalnak” neveznek.
Eközben, figyelmen kívül hagyva Donald Trump amerikai elnök tűzszüneti erőfeszítéseit, a Kreml kettős stratégiát folytat, amelynek célja, hogy Ukrajnát a vereség beismerésére kényszerítse.
Oroszország az elmúlt évben jelentősen bővítette saját drón- és rakétagyártását, lehetővé téve tömeges támadások végrehajtását több száz lövedék egyidejű felhasználásával. Az orosz stratégia célja, hogy több tucat olcsó drónnal túlterhelje Ukrajna légvédelmét, hogy az egyidejű rakétatámadások sikeresek lehessenek.
A szárazföldön az orosz erők egyszerre kóstolgatják az ukrán védelmi vonalakat a frontvonal számos részén, a déli Zaporizzsjától az északi Szumiig, kis létszámban behatolva az elhagyatott falvakba és a nyílt vidéken keresztül.
Az oroszok nem áttörik az ukrán védelmi vonalakat, hanem autókkal, motorkerékpárokkal és szétszórt gyalogos szakaszokkal „rágcsálják” azokat, számol be a CNN.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) adatai szerint az orosz erők idén eddig átlagosan napi 14 négyzetkilométert (5,4 négyzetmérföldet) haladtak előre. Ez az ütem azt jelenti, hogy közel négy évre lenne szükségük a Moszkva által illegálisan annektált négy régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje és Herszon – megszállásának befejezéséhez.
Ezek a Kreml gyakran hangoztatott céljai, de egyben azt is próbálja elérni, hogy Kijev szövetségeseinél Oroszország felsőbbrendűségének érzetét keltsék az ukrán erőkkel szemben.
A harcok nagy része Donyeckben folyik, az oroszok továbbra is eltökéltek az egész régió elfoglalására – kivéve, ha béketárgyalások során átadják nekik, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára nem lehetséges.
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt állította, hogy elfoglaltak egy falut Kosztyantynivka kulcsfontosságú városától délre. Az ISW becslése szerint az orosz erők nagyjából 65 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, de továbbra sem képesek egyszerre több különböző irányban fokozni a támadó műveleteket.
„A nyári orosz erőfeszítések főként ismét Kosztyantynivka és Pokrovszk kulcsfontosságú városai ellen irányulnak majd” Donyeckben – állítja Jack Watling, a londoni Királyi Egyesült Erők Intézetének (RUSI) vezető kutatója.
Több száz mérfölddel északabbra az orosz egységek néhány kilométerre behatoltak a Szumi régióba.
Zelenszkij kedden újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az oroszok „most csapatokat gyűjtenek Szumi irányban. Több mint 50 ezer főt. Megértjük ezt. De haladunk ott.”
Zelenszkij azt mondta, hogy az oroszok „ki akarták építeni ezt az úgynevezett pufferzónát tíz kilométer mélyen Ukrajnában”, de nem volt hozzá elég képességük.
Az oroszok rakétákkal és légi indítású irányított bombákkal támogatják ezeket a műveleteket.
A szumi támadások a Kreml május 21-i utasítását követik, miszerint a hadseregnek ütközőzónákat kell létrehoznia Észak-Ukrajnában – a szumi és harkivi területeken. Ez akkor történt, amikor Vlagyimir Putyin elnök ellátogatott a határon túli orosz kurszki régióba, amelynek egy részét tavaly nyáron a Szumiból indított ukrán behatolás során foglalták el.
Szumi regionális fővárosának elfoglalása valószínűleg meghaladja az oroszok lehetőségeit – a terep sűrű erdővel borított. De támadásaival az orosz hadsereg megakadályozhatja az ukránokat abban, hogy egységeiket Donyeckbe csoportosítsák át.
Keletebbre az utóbbi napokban fellángoltak a harcok Vovcsanszk környékén, Harkiv megyében.
Az elemzők szerint az ezer kilométeres frontvonalon az ukrán hadseregnek el kell döntenie, hogy mely területek vannak a legnagyobb veszélyben, hová vonuljon vissza, hogyan csoportosuljon át – annak ellenére, hogy sok dandár súlyosan meggyengült több mint három évvel az orosz invázió után.
Az élőerők egyensúlytalansága továbbra is Oroszországnak kedvez, a súlyos veszteségek ellenére is. Putyin nemrégiben azt állította, hogy havonta 60 ezer önkéntest toboroznak. Megfigyelők szerint ez valószínűleg eltúlzott, de az oroszországi polgári béreket eltörpítő belépési bónuszok vonzó opcióvá teszik a katonai szolgálatot.
A frontvonalak felett és mögött, valamint a Moszkva által vívott légi hadjáratban továbbra is kritikus fontosságú lesz a drónok fejlesztése és telepítése.
