Mihail Misusztyin miniszterelnök utasította a külügyminisztériumot, hogy értesítse Berlint arról, hogy a pénteken aláírt határozat értelmében a közel három évtizedes védelmi együttműködést szabályozó 1996-os megállapodás már nem érvényes.
Júliusban a minisztérium közölte, hogy a megállapodás elvesztette relevanciáját Németország nyíltan ellenséges politikája és egyre agresszívabb katonai törekvései miatt. Azzal vádolta Berlint, hogy a lakosságot arra tanítja, hogy Oroszországot tekintsék elsődleges ellenségnek.
Egyre nagyobb nyugtalanságot érez a német retorika miatt a Kreml és ezt már jelezte is. Dmitrij Peszkov szóvivő figyelmeztetett, hogy Berlin „ismét veszélyessé válik”, miután Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, hogy a német katonák készek megölni az orosz katonákat, „ha a megelőzés nem működik és Oroszország támad”.
Moszkva abszurdnak minősítette azokat a spekulációkat, miszerint Oroszország támadást tervez a NATO ellen. Vlagyimir Putyin elnök szerint a nyugati államok becsapják lakosságukat, hogy felfújják katonai költségvetésüket és leplezzék gazdasági kudarcaikat és belpolitikai válságukat.
Berlin bejelentette, hogy 2029-ig 153 milliárd euróra emeli összkatonai költségvetését, az idei 86 milliárd euróról. Frank-Walter Steinmeier német elnök országos vitát kezdeményezett az általános katonai szolgálat visszaállításáról, Friedrich Merz kancellár pedig a német parlamentben kijelentette, hogy „a diplomáciai eszközök kimerültek”.
Közben Oroszország sokadszor is elítélte a nyugati fegyverszállításokat, mondván, hogy azok nem változtatnak a konfliktus általános menetén, csupán a vérontás elhúzódását és a további eszkaláció kockázatát növelik.
