Bár a KIIS korábbi kutatásai a háború támogatottságának csökkenését jelezték – a 2022-es 73%-os csúcsról 2025 márciusára 54%-ra esett a kitartás mértéke –, a legfrissebb adatok a tendencia megfordulását mutatják.
A 2025. május 15. és június 3. között készült felmérés szerint a válaszadók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy „határozatlan ideig” is hajlandó kitartani. További 6% egy évig tartó folytatást támogatna, míg 20% még néhány hónapig vagy fél évig viselné el a háborús állapotokat.
A telefonos közvélemény-kutatás 1011 fős mintán zajlott, véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonszámok alapján. A KIIS szerint a hibahatár normál körülmények között legfeljebb ±4,1%, ugyanakkor háborús környezetben torzító tényezők – például válaszadási elfogultság – befolyásolhatják az eredményeket. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók egy része vélhetően inkább „elvárt” vagy társadalmilag elfogadott válaszokat adhatott, semmint saját valódi véleményét.
A konfliktus támogatottságának növekedése egy olyan politikai háttérrel párosul, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök az ellenzéki pártok betiltásával, a média központosításával és egyre szigorúbb mozgósítási intézkedésekkel igyekszik fenntartani az állam hadiállapotát.
A közvélemény mostani irányváltása ugyanakkor szemben áll a békefolyamat jelenlegi alakulásával: a hét elején Oroszország és Ukrajna Isztambulban tartotta a közvetlen tárgyalások második fordulóját. A felek rekordmennyiségű fogolycseréről egyeztek meg, és memorandumtervezeteket cseréltek a békemegállapodás eléréséről. Mindkét oldal jelezte, hogy a párbeszéd folytatódik.
Orosz részről ugyanakkor továbbra is fenntartásokkal kezelik Kijev békeszándékait. A Kreml arra hivatkozik, hogy az ukrán erők folytatják a támadásokat orosz területek ellen, valamint szabotázsakciókat hajtanak végre, ami szerintük bizonyítja, hogy Kijev a katonai megoldásban érdekelt, és kész akár „terrorcselekményekre” is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban úgy nyilatkozott:
„A kijevi illegitim rezsim fokozatosan terrorszervezetté válik.”
