A Bürgergeld rendszer a nagyon alacsony jövedelműek és munkanélküliek számára nyújt szociális támogatást. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben körülbelül 5,5 millió ember részesült ilyen ellátásban, összesen 46,9 milliárd euró értékben – ez 4 milliárd euróval több, mint az előző évben. Ennek ellenére a kormánykoalíció nem tervezi a támogatások költségvetésének további növelését, így egyre sürgetőbbé válik a rendszer felülvizsgálata.
„A munka jobban meg kell hogy érje, mint a segély” – hangsúlyozza a német kormány
A német gazdasági és energetikai miniszter, Katherina Reiche a napokban úgy fogalmazott:
„Olyan helyzetet kell teremtenünk, ahol a munkavégzés több jövedelmet biztosít, mint az otthon maradás. A dolgozóknak érezniük kell, hogy több pénz marad náluk, mint azoknál, akik nem dolgoznak.”
A reformtörekvések azonban komoly politikai feszültségeket generáltak. Különösen éles reakciókat váltott ki Markus Söder, Bajorország miniszterelnökének (CSU) kijelentése, miszerint az Ukrajnából érkező menekülteknek nem kellene a teljes értékű Bürgergeldet megkapniuk, csupán az alapvető segélyekre kellene jogosultnak lenniük, mint a többi menedékkérőnek.
Söder az amerikai vámok okozta gazdasági nehézségekre és az állami költségvetés terheire hivatkozva szorgalmazta a szigorítást.
Kijev nem hallgat – a nagykövet visszautasítja a célzást
A németországi ukrán nagykövet, Olekszij Makejev visszautasította, hogy a vitában Ukrajna állampolgárait tegyék felelőssé a német szociális rendszer kihívásaiért:
„Nem tartom igazságosnak, hogy az ukránokat bűnbakká tegyék” – jelentette ki.
A kormánykoalíció jelenlegi megállapodása alapján az újonnan érkező ukránok nem jogosultak a Bürgergeld-re, viszont azok, akik már Németországban élnek, továbbra is megkapják a juttatásokat. A politikai vita most leginkább azon forog, hogy a jövőben könnyebbé váljon megvonni a segélyt azoktól, akik többszörösen visszautasítják a munkavégzést.
Jelenleg ugyanis csak minden harmadik munkaképes korú ukrán rendelkezik állással Németországban – ez a tény komoly aggodalmat kelt a társadalmi integrációval és az ellátórendszer terhelhetőségével kapcsolatban.
