Ennek oka az Egyesült Államok és szövetségesei gazdaságára gyakorolt lehetséges súlyos következmények, valamint a Washington és Peking közötti kapcsolatok újbóli elmérgesedésének kockázata.
A lap szerint 2024-ben az Oroszországból az Egyesült Államokba irányuló import volumene mintegy hárommilliárd dollárra rúg. Ez főként műtrágya-, acél- és uránszállítmányokat tartalmazott – az amerikai gazdaság működése szempontjából kritikus termékeket, beleértve az atomerőművek üzemeltetését is.
Ugyanakkor az Egyesült Államokból Oroszországba irányuló export sokkal kisebb volt, összesen csak 500 millió dollár. Az újság ezeket a számokat jelentéktelennek tartja.
Elemzők szerint a Kínára kivetett további vámok, amely továbbra is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, súlyosbíthatják az USA és Kína közötti, amúgy is feszült kapcsolatokat.
A NYT által megkérdezett szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az amerikai kormányzat komolyabb eszkalációra szánná el magát Pekinggel szemben, különösen annak fényében, hogy Trump korábban úgy nyilatkozott, Ukrajna nem elsődleges érdeke Washington számára.
A kiadvány arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek jelentős része, köztük az uniós országok és Japán aktív kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ezért a Moszkvával együttműködő államokkal szembeni vámok kivetése az ő gazdaságukat is érinteni fogja.
A The New York Times forrásai szerint Trump felismerte, hogy az orosz energiaszállítások leállítása az olaj világpiaci árának emelkedéséhez vezethet. Ez viszont az amerikai fogyasztókat sújtaná, és felgyorsítaná az inflációs folyamatokat az országban.
Edward Fishman volt diplomata kétségeit fejezte ki az ilyen intézkedések hatékonyságával kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az Oroszországból származó energiaexport ilyen módon történő csökkentése nem lenne hatékony.
A lap emlékeztet arra is, hogy Trump többször is különböző határidőket jelentett be bizonyos döntések végrehajtására, amelyeket aztán nem hajtott végre, írta a Pravda. Ez is kétségbe vonja azt a szándékát, hogy a meghirdetett 50 napos határidő után szankciókat vezetne be Oroszország ellen.
Július 14-én Trump bejelentette, hogy folytatni kívánja a fegyverek és katonai felszerelések átadását Ukrajnának, feltéve, hogy Európa átvállalja az ilyen szállítások finanszírozását.
Azt is mondta, hogy ha Moszkva és Washington között 50 napon belül nem születik megállapodás az ukrán kérdésben, az Egyesült Államok mintegy száz százalékos vámot vet ki az Oroszországból és a vele együttműködő országokból származó importra.
A Kreml visszafogottan kommentálta a kezdeményezést. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy Vlagyimir Putyin szükség esetén maga fogja értékelni az amerikai vezető kijelentéseit.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter érdeklődését fejezte ki Trump 50 napos határidővel kapcsolatos nyilatkozatának tartalmi tisztázása iránt.
Emlékeztetett arra, hogy korábban az amerikai elnök már többféle határidőt hangoztatott, köztük 24 órát és száz napot is.
Az orosz fél szeretné megérteni, hogy milyen megfontolások vezérlik az amerikai elnököt egy ilyen nyilatkozat megtételekor – mondta Lavrov a Sanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsának ülése után.
