Sütő-Nagy Zsolt
2025. június 24. kedd. 16:24
– Egyik félnek sem jönne jól, ha eszkalálódna a helyzet, valójában Washington, Jeruzsálem és Teherán is abban érdekelt, hogy valamilyen nyugalomban alakuljon ki. Mivel a tűzszünet ellenére Izraelt rakétatámadás érte, most az ő térfelükön pattog a labda, és nagyon sok múlik azon, hogy miként reagálnak erre a helyzetre, és képesek-e önmérsékletet gyakorolni. Ugyanazt mondják, amit hétfőn Katar bejelentett, hogy fenntartják a jogot a válaszcsapásra, de ez nem jelenti automatikusan a tűzszünet felrúgását. Donald Trump gyaníthatóan mindkét félre nyomást gyakorol a béke érdekében, mert akkor elmondhatja otthon a pro-Izrael és általában a republikánus választóknak, hogy ő egyetlen katonai akcióval képes volt békét teremteni. Ez egy nagyon erős szlogen lenne számára az Egyesült Államokban – jelentette ki Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.
Talán az iráni vezetés békülékenysége nevezhető igazán meglepőnek, hiszen az ország jóval nagyobb veszteségeket szenvedett el, mint Izrael, hiszen a katonai vezetését megtizedelték, míg a nukleáris potenciálját szétrombolták.
– Teherán számára a konfliktus minél hamarabbi lezárása a cél, mert számos belső problémával küzd. A legfőbb egyházi vezetőjének egészségügyi problémái vannak, a kritikus nukleáris infrastruktúráját lebombázták, az erkölcsi rendőrség túlkapásai az elmúlt években komoly társadalmi elégedetlenségeket szültek, ezért Iránnak a legfőbb érdeke, hogy a határain belül rendezze a sorokat, nehogy a háborús viszonyok miatt az országon belül képes legyen megszerveződni valamilyen ellenzéki erő, amely fel tud lépni az ajatollahok hatalmával szemben – folytatta az elemző.
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Irán két hagyományos támogatója, Kína és Oroszország sem állt ki egyértelműen, harcosan Teherán mellett.
– Ennek egészen biztosan komoly súlya volt a tűzszünet létrejöttében, hiszen a két ország visszafogott reakciója üzenet volt Teherán számára, hogy ez most nem az az időszak, amikor érdemes neki komoly konfliktusokba belebonyolódni. Kína pontosan tudja, hogy a gazdaságának szüksége van az amerikai piacokra, ezért nem akar jelenleg egy külön konfrontációt felvállalni az Egyesült Államokkal. Oroszország erői pedig döntően le vannak kötve Ukrajnában. Láttuk Szíriában az Aszad-rezsim összeomlásakor, hogy villámgyorsan kiürítették a bázisaikat. Mivel az érdemi erőforrásaik Ukrajnában vannak lekötve, ahol lassan, de haladnak is előre, ezért a Közel-Keletre már nem marad szabad kapacitásuk, és éppen az ukrajnai konfliktus miatt Putyin nem is szeretne minden szálat eltépni Trumppal.
