A bírák 6:3 arányban hatályon kívül helyezték egy alsóbb fokú bíróság döntését, amely előírta, hogy a hatóságoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a migránsoknak arra, hogy elmondják, milyen veszélyek fenyegetnék őket egy harmadik országba történő kitoloncolás esetén – közölte a BBC alapján a Ripost.
Az ügy a Trump-kormány által „legrosszabbak legrosszabbjaiként” jellemzett nyolc migránst érintett – Mianmarból, Dél-Szudánból, Kubából, Mexikóból, Laoszból és Vietnámból –, akiket májusban toloncoltak ki egy Dél-Szudán felé tartó repülőgépen. A bostoni szövetségi bíró, Brian Murphy – Joe Biden elnök kinevezettje – korábban kimondta: jogsértő volt a kitoloncolás, mivel az érintetteknek lehetőséget kellett volna adni arra, hogy bizonyítsák, kínzás vagy halál fenyegeti őket, ha harmadik országba küldik őket – még akkor is, ha egyéb jogi lehetőségeik már kimerültek.
A belbiztonsági minisztérium üdvözölte a döntést, „az amerikai nép biztonságának és védelmének győzelmeként” értékelve azt.
„Indítsák be a deportáló repülőgépeket” – mondta a minisztérium szóvivője, Tricia McLaughlin.
A Trump-kormány állítása szerint a nyolc migráns súlyos bűncselekményeket követett el az Egyesült Államokban, többek között gyilkosságot, gyújtogatást és fegyveres rablást. A migránsokat képviselő ügyvédek viszont azt állították a legfelsőbb bíróságnak benyújtott beadványukban, hogy többen közülük semmilyen büntetett előélettel nem rendelkeznek.
Trump azután vitte az ügyet a legfelsőbb bíróság elé, hogy egy bostoni fellebbviteli bíróság elutasította a korábbi bírói döntés felfüggesztését. Murphy bíró eredeti beavatkozása nyomán a kormány kénytelen volt a migránsokat ideiglenesen a kelet-afrikai Dzsibutiban tartani – ahol egy amerikai katonai bázis található.
Az amerikai legfőbb ügyész, John Sauer azt közölte, hogy az immigration ügynökök „egy konferenciateremből kialakított rögtönzött fogdát” voltak kénytelenek felállítani a veszélyes elítéltek számára.
Sauer szerint sok esetben nem lehet hazatoloncolni az erőszakos bűnelkövető migránsokat, mert származási országuk nem hajlandó visszafogadni őket – ez pedig lehetőséget ad nekik, hogy „továbbra is törvénytisztelő amerikaiakat veszélyeztessenek”.
A legfelsőbb bíróság már korábban is kedvezően döntött Trump számára: múlt hónapban engedélyezte, hogy megszüntesse a venezuelai állampolgároknak biztosított ideiglenes védelmi státuszt, amely mintegy 350 ezer embert érint.
Egy májusi ítélet pedig lehetővé tette számára, hogy ideiglenesen felfüggesszen egy humanitárius programot, amely közel félmillió kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai migránsnak biztosított két évre szóló tartózkodási engedélyt az Egyesült Államokban.
Őrizetbe vették a múlt héten New York városi hivatalának könyvvizsgálóját és demokrata párti polgármesterjelöltjét, miután egy bíróságon megpróbálta megakadályozni egy illegális bevándorló letartóztatását.
Brad Lander egy manhattani szövetségi bevándorlási bíróságon összekapaszkodva próbálta meggátolni a hatóság embereit a törvénytelenül az Egyesült Államokban tartózkodó bevándorló őrizetbe vételét.
A videófelvételeken az látszik, hogy a szövetségi ügynökök mintegy 40 másodpercen keresztül próbálják szétválasztani a polgármesterjelöltet és a bevándorlót, majd végül mindketten őrizetbe kerültek.
A politikust néhány óra múlva szabadon engedték, és az ügyészség közölte, hogy vizsgálják a vádemelés lehetőségét.
Brad Lander újságíróknak azt mondta, hogy a délelőttöt annak érdekében töltötte a bevándorlási bíró hivatalában, hogy „kikísérjen” néhány bevándorlót az épületből.
A közelmúltban a New Yorkhoz közeli Newarkban szintén dulakodás alakult ki a bevándorlási hatóság emberei és demokrata politikusok között, akik választott tisztségükre hivatkozva, törvényességi felügyeletet említve megpróbáltak behatolni a hatóság létesítményébe.
Az Egyesült Államok a balkáni országokat, köztük Szerbiát is arra kérte, hogy fogadjanak be az amerikai hatóságok által kitoloncolt migránsokat.
Friss értesülések szerint Donald Trump amerikai elnök kormányzati lépései részeként indították el azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy olyan külföldi partnereket találjanak, akik hajlandóak átvenni a kitoloncolásra váró bevándorlókat – számolt be róla a Bloomberg.
Az amerikai külügyminisztérium, a Fehér Ház és a szerb külügy egyelőre nem reagáltak az értesülésre.
A háttérben az áll, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága nemrég jóváhagyta a Trump-adminisztráció döntését, amely visszavonta a venezuelai, kubai, haiti és nicaraguai migránsok ideiglenes tartózkodási engedélyét.
A lépés több százezer embert érint, és megnyitotta az utat a tömeges kitoloncolások előtt.
A Bloomberg szerint Washington jelenleg azon dolgozik, hogy új célországokat találjon a hamarosan kitoloncolható bevándorlók számára – ebbe a stratégiába illeszkedik a Balkán államainak megkeresése is.
A kitoloncolt migránsok befogadására vonatkozó megállapodások nem példa nélküliek a balkáni régióban. Hasonló megállapodás született Olaszország és Albánia között, miután Giorgia Meloni miniszterelnök meggyőzte az albánokat, hogy fogadják be azokat a migránsokat, akik megpróbáltak átkelni a tengeren Afrikából Európába. Az albániai migránstáborok költségeit Olaszország állja, az egyezség gyakorlati megvalósítása azonban még kérdéses, és az olasz bíróságokon is csatározások folynak miatta.
A német kancellár kitart a menedékkérők határon történő feltartóztatásának terve mellett, és úgy vélte kedden, hogy a kormánynak még az ügyet némileg visszavető első bírósági döntés ellenére is van elég mozgástere arra, hogy ezt megvalósítsa.
Friedrich Merz védelmébe vette kormánya bevándorláspolitikai elképzeléseit, miután hétfőn a berlini közigazgatási bíróság három szomáliai menedékkérő ügyében kimondta: jogellenes eljárás az, hogy a határőrség feltartóztatja a bevándorlókat a határon.
A konkrét eset május 9-én történt, amikor a német határőrök megállítottak és visszaküldtek Lengyelországba három szomáliait arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkeztek.
A bíróság szerint az érintettek menedékkérelmét Németországnak az Európai Unió által előírt dublini eljárás alapján kellett volna elbírálnia, de a szóban forgó esetben nem engedték őket a határátkelőn túlra.
Friedrich Merz elismerte, hogy a bírósági határozat némileg szűkíti a kormány mozgásterét, de – mint mondta – még mindig van mozgástér.
„Biztosak vagyunk abban, hogy megvalósítható a (bevándorlók) feltartóztatása (a határon)” – jelentette ki a kancellár, kiemelve, hogy a hatályos uniós jog keretein belül fognak eljárni.
„Fel fogunk lépni a közbiztonság és a közrend védelme érdekében, illetve hogy elejét vegyünk városaink és településeink túlterhelésének. Addig, amíg nem javul a helyzet jelentősen az Európai Unió külső határán, Németország kénytelen lesz fenntartani az ellenőrzést a belső határokon” – fogalmazott Merz.
Röviddel hivatalba lépése után Alexander Dobrindt belügyminiszter elrendelte a határellenőrzések szigorítását, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a menedékkérőket már a határokon visszautasítsák. Dobrindt hétfőn a bírósági döntésre reagálva azt mondta: „Nincs ok arra, hogy ebben az egyedi esetben született határozat alapján változtassunk a gyakorlaton.”
