Trump ambiciózus tervei és azok kockázatai
A 2025 januárjában hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök ambiciózus külpolitikájáról ismert. Célja a nemzetközi kereskedelem átalakítása, az ukrajnai és gázai háborúk befejezése, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítása a Közel-Keleten anélkül, hogy háborút indítana Irán ellen. Mark Champion, a Bloomberg kolumnistája azonban arra figyelmeztet cikkében, hogy ezek a kezdeményezések kudarcot vallhatnak, és a világ sokkal rosszabb helyzetbe kerülhet.
Champion a jelenlegi amerikai kormányzatot egy olyan futóhoz hasonlítja, aki nem vette észre, hogy már lefutott a szakadék széléről.
„Még van idő Trump számára, hogy visszatérjen a szilárd talajra, de kevés jel utal arra, hogy ez megtörténik” – írja a szerző, felhívva a figyelmet az ukrajnai háborúval kapcsolatos helyzetre.
Trump nyomást gyakorol Zelenszkijre, de Putyin az akadály
Trump már hivatalba lépésének első hónapjaitól kezdve úgy vélte, hogy Kijev a legfőbb akadálya az ukrajnai háború befejezésének. „Stratégiája az volt, hogy nyomást gyakoroljon Volodimir Zelenszkij elnökre, hogy fogadja el Oroszország legtöbb követelését, valamint egy olyan erőforrás-megállapodást, amely Ukrajna gazdasági jövőjét az Egyesült Államoknak teszi kiszolgáltatottá” – jegyzi meg Champion.
A szerző azonban hangsúlyozza, hogy soha nem Zelenszkij volt a fő probléma. „Ez a kétes megtiszteltetés Vlagyimir Putyin orosz elnöké” – hangsúlyozza. Trump, aki Champion szerint csodálja Putyint, és szövetségesnek szeretné látni őt az Európával és Kínával való konfrontációban, alábecsülte a Kreml szándékait. Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, nem lát okot arra, hogy feladja azt a célját, hogy visszahozza azt az ellenőrzése alá, különösen akkor, amikor az amerikai vezető „barátkozási” szándékot mutat.
Putyin követelései és Ukrajna válasza
Putyin jelenleg kemény feltételeket szab a tűzszünethez: Oroszország összes jelenlegi területi követelésének elismerése, a szankciók feloldása és Ukrajna „demilitarizálása” – feltehetően azért, hogy befejezze azt, amit már elkezdett. Ukrajna a maga részéről beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetbe 2025 márciusában, és kifejezte készségét egy ásványi anyagokra vonatkozó megállapodás aláírására is. Oroszország azonban semmilyen engedménybe nem ment bele.
Az előrelépés elmaradására reagálva Marco Rubio amerikai külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kivonul a tárgyalásokról. Közvetlenül ezután Putyin bejelentette az úgynevezett „húsvéti tűzszünetet”, amely azonban nem változtatott a kulcsfontosságú követelésekkel kapcsolatos álláspontján.
A tárgyalásokról való esetleges amerikai kivonulás következményei
Champion úgy véli, hogy a jelenlegi pillanat kulcsfontosságú.
„Ha az USA nemcsak a béketárgyalásokból, hanem Ukrajna védelméből is kivonul, az hatalmas győzelmet jelent Moszkva számára” – írja. Egy ilyen lépés nem hozna békét, hanem csak növelné az instabilitást Európában.
„Kijevnek nem lesz más választása, mint folytatni a harcot az orosz fenyegetés ellen, amely egzisztenciális. Ez több halott ukránt és nagyobb instabilitást fog garantálni, mint Trump beavatkozása előtt” – hangsúlyozza a szerző.
Mit kellene Trumpnak tennie?
A tűzszüneti tárgyalások új fordulóját ezen a héten tartják Londonban. Champion azonban úgy véli, hogy a Trump-kormányzatnak változtatnia kellene a hozzáállásán. Ahelyett, hogy nyomást gyakorolna Zelenszkijre, az USA-nak:
Folytatnia kellene újra a korábban felfüggesztett fegyverszállításokat Ukrajnának.
Szigorítani kellene az Oroszország elleni szankciókat, hogy a Kreml rájöjjön, hogy katonai céljai elérhetetlenek.
„Putyin számára az egyetlen módja annak, hogy elkerülje a saját gazdaságának és lakosságának okozott eszkalálódó károkat, ha komoly tárgyalásokat kezd a konfliktus tartós befejezéséről” – írta Champion – értesült a Kárpáthír.
Pesszimistán hozzáteszi azonban, hogy Trump eddig „legnagyobb haragját” nem Putyinra, hanem Zelenszkijre irányította, ami csökkenti az előrelépés esélyeit.
