„Ha Afganisztán nem adja vissza a Bagram légitámaszpontot azoknak, akik építették – az Amerikai Egyesült Államoknak –, akkor rossz dolgok fognak történni” – írta közösségi oldalán az elnök.
Később, a Fehér Ház közelében újságírókkal beszélgetve, a republikánus politikus kijelentette: „Ha nem teszik meg, megtudják, én mit fogok tenni”.
Trump szeptember 19-én a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok megpróbálja visszaszerezni a bázist, amelyet „a világ egyik legerősebbjének nevezett a kifutópálya szilárdsága és hossza szempontjából”. Emellett a politikus megjegyezte, hogy a létesítmény egy órányi autóútra található attól a helytől, „ahol Kína gyártja nukleáris fegyvereit”. Ismét bírálta elődje, Joe Biden kormányát az afgán csapatok kivonásáért, amelyet „teljes katasztrófának” nevezett.
Másnap a politikus bejelentette, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Afganisztánnal. A The Wall Street Journal szerint egy kis amerikai katonai kontingens visszaállításáról van szó a Bagram légitámaszponton, amely terrorizmusellenes műveletek kiindulópontjaként szolgálna.
Az afgán külügyminisztérium elutasította Trump felhívását. „Az afgánok történelmük során soha nem fogadták el a katonai jelenlétet, és ez a lehetőség teljesen kizárt volt a dohai tárgyalások és a megállapodás megkötése során” – nyilatkozta a minisztérium képviselője, Zakir Jalali.
A Bagrami Légibázis Kabultól 60 kilométerre északnyugatra található. Az 1950-es években épült repülőtér a szovjet hadjárat idején, 1979 és 1989 között a csapatok egyik legfontosabb állomáshelyévé vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor az Egyesült Államok csapatokat küldött Afganisztánba, Bagram Washington ellenőrzése alá került. A csúcsponton, 2012-ben több mint 100 ezer amerikai katona haladt át Bagramon.
