A Time cikke négy kulcsterületen mutatja be, hogyan járult hozzá Trump politikája ahhoz, hogy Oroszország megerősítve érezze magát, és tovább folytassa agresszióját Ukrajnával szemben.
Elsőként az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció gyengítése emelhető ki. Ez a koalíció demokratikus országok széles körét foglalja magában Európában, Ázsiában és más régiókban. Trump azonban konfliktusokat generált e szövetségesekkel, így aláásta a közös nyomásgyakorlást, amely rákényszeríthette volna Oroszországot egy kedvezőbb megállapodásra.
Másodszor, Trump külpolitikája Moszkva felé tett engedményekre épült. Ahelyett, hogy erős szankciós politikát folytatott volna, az adminisztráció Oroszországot potenciális partnerként kezelte Irán és Kína ellenében. Ez a hozzáállás végső soron Putyin pozícióját erősítette, nem pedig a béketárgyalásokat.
Harmadrészt, Trump nem szabott határidőt a háború befejezésére. Ahelyett, hogy egyértelmű nyomást gyakorolt volna a felekre, Ukrajnát arra kényszerítette, hogy engedményeket tegyen az amerikai támogatás elvesztésétől való félelmében. Ez idő alatt Oroszország fokozta követeléseit, kihasználva Trump belpolitikai törekvéseit.
Negyedszer, Trump aláásta az Egyesült Államok hagyományos szerepét, mint Európa biztonságának garanciáját. Ahelyett, hogy határozottan elítélte volna az orosz agressziót, az adminisztráció morális egyensúlyt sugallt az agresszor és az áldozat között, amely gyengítette az USA nemzetközi hitelességét – írja a Kárpáthír a Time magazin elemzése alapján.
A Time elemzése szerint Trump önként mondott le olyan külpolitikai eszközökről, amelyekkel befolyásolhatta volna a háború menetét. A cikk megállapítja, hogy Moszkva szemszögéből az elmúlt hónapok rendkívül kedvezően alakultak: Putyin reális esélyt lát az ukrajnai győzelemre, amelyre korábban nem volt példa, mivel az Egyesült Államok aktívan akadályozta ezt.
A szerzők szerint Putyin ma már nem tart Trump fellépésétől, inkább kihasználja annak politikai naivitását. Az orosz elnök látszatgesztusokat tesz a béke irányába, miközben továbbra is rendszeresen hajt végre támadásokat ukrán civil infrastruktúra ellen. Kijevben úgy látják, hogy valódi béketárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország világos elköteleződést mutat a háború befejezése iránt.
