A kormányzat vámokkal ösztönzi a cégeket a hazai termelésre, de a külföldi munkások kizárása megnehezíti az új gyárak beindítását. A Hyundai georgiai üzemében végrehajtott látványos bevándorlási razzia például hónapokkal késlelteti a gyártásindítást. – Az ilyen akciók elbizonytalanítják a külföldi befektetőket – figyelmeztetett Didi Caldwell, a Global Location Strategies vezetője.
A Fehér Ház emellett 100 ezer dolláros díjat vezetett be a magas képzettségű külföldi munkavállalóknak szóló H-1B vízumokra, ami több céget arra késztetett, hogy visszafogja amerikai beruházásait. Scott Lincicome, a Cato Intézet szakértője szerint „a konfliktus lényege, hogy Trump egyszerre akarja a képzett bevándorlókat és a kemény határvédelmet”.
A vámok szintén felfelé hajtják az árakat: a mosógépek, majd velük együtt a szárítógépek is drágultak, amikor 2018-ban importvámot vetettek ki rájuk. – Amikor megadóztatod az importot, az rossz a fogyasztóknak – mondta Gordon Hanson, a Harvard professzora.
A közgazdászok szerint a Fehér Ház érvelése gyakran történelmileg is hibás: – Ez egyszerűen nem a baby boom – reagált Lincicome arra a kormányzati állításra, hogy a II. világháború utáni iparpolitika megismételhető lenne.
Az amerikai cégek és befektetők egyre bizonytalanabbak, miközben az inflációs nyomás nő. – A nap végén a bizalom erodálódása a legnagyobb kockázat – fogalmazott Didi Caldwell.
