
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy 10 napon belül vámokat vet ki Oroszországra az ukrajnai háború miatt, de úgy tűnik, egyáltalán nem bízik ennek a stratégiának a hatékonyságában, és már elismerte, hogy a szankciók nem biztos, hogy működnek – írja a The New York Times.
„Nem tudom, hogy ez hatással lesz-e Oroszországra, mert Putyin nyilvánvalóan valószínűleg folytatni akarja a háborút” – mondta Trump újságíróknak. „De vámokat fogunk kivetni, meg mindent. Lehet, hogy hatással van rájuk, de lehet, hogy nem.”
Ahogy Trump frusztrációja a konfliktus miatt növekszik, fenyegetései kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államoknak mekkora befolyása van Moszkva felett, és hogy az amerikai vezető hajlandó-e élni velük.
„Úgy tűnik, Trump tisztában van azzal, amit sokan megfigyeltünk a kezdetektől fogva – hogy a probléma nem Zelenszkijjel van, nem Ukrajnával van a probléma. A probléma Putyin” – mondta Matt Dass, a Nemzetközi Politikai Központ ügyvezető alelnöke.
Ahogy a NYT megjegyzi, egyelőre kevés jel utal arra, hogy Trump ultimátuma megváltoztatná Putyin véleményét a háborúról. Az orosz vezető nem tervezi, hogy visszavonul „történelmi küldetésétől” – Ukrajna visszaadása a Kreml ellenőrzése alá, és bízik abban, hogy előnye van a csatatéren.
Trumpnak még mindig vannak ütőkártyái
Ugyanakkor külpolitikai szakértők azzal érvelnek, hogy Trumpnak más gazdasági és katonai lehetőségei is vannak arra, hogy Oroszországot a háború befejezésére kényszerítse. Annak ellenére, hogy Oroszország védve van a szankcióktól, a szakértők szerint gazdasága sebezhető. Azt mondták, hogy Trump továbbra is megragadhatja bankrendszerének egyes részeit, korlátozhatja az olajárakat, és felhasználhatja befolyását a külpolitikára és az európai szövetségesekkel kötött kereskedelmi megállapodásokra.
Evelyn Farkas, Oroszország, Ukrajna és Eurázsia védelmi miniszterhelyettese szerint Trumpnak „sok ász van a tarsolyában”, beleértve a szenátusi törvényjavaslatot, amely legalább 500 százalékos szankciókat vezetne be az Oroszországból vagy bármely olyan országból, amely orosz uránt vagy kőolajtermékeket vásárol.
Hangsúlyozta azonban, hogy Trumpnak világossá kell tennie, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút katonailag. Növelheti a katonai segélyt, ösztönözheti Ukrajnát, hogy vállaljon több kockázatot katonai támogatásának felhasználása során, és együttműködhet a szövetségesekkel a befagyasztott orosz eszközök fegyverellátásának biztosítására való felhasználásában – mondta.
„Azt hitte, hogy ő és tárgyalói képesek lesznek meggyőzni Oroszországot valamiféle kompromisszumról, de Putyint nem érdekli a kompromisszum. És így addig fog harcolni, amíg rá nem jön, hogy katonai erővel nem érheti el céljait. Végső soron meg kell győződnie arról, hogy veszít, és a környezetét meg kell győzni erről.”
Ugyanakkor a Kreml gyakorlatilag nem reagált Trump legújabb fenyegetésére – emlékeztet a NYT. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, hogy a Kreml „tudomásul vette” a kijelentéseket. Putyin szövetségesei azonban elítélték, sőt nevetségessé tették Trump elhalasztását.
„Ötven nap, régen 24 óra volt, régen 100 nap” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Trump és az ukrajnai háború
Emlékezzünk vissza, hogy Trump megígérte. hogy az Egyesült Államok „10 napon belül” megkezdi a vámok és egyéb intézkedések bevezetését Oroszországgal szemben, ha a Kreml nem mutat előrelépést az Ukrajna elleni háború befejezésében.
A média szerint Trump ilyen kijelentése éles fordulat a korábbi diplomáciához képest, amikor az Egyesült Államok valójában engedményeket ajánlott Oroszországnak az eszkaláció csökkentéséért cserébe. Trump állítólag még a Krím annektálásának elismerését is fontolóra vette.