Magyar Tibor
2025. szeptember 7. vasárnap. 12:53
Donald Trump elnöksége óta tudjuk, hogy amíg Joe Biden vezette az Egyesült Államokat, addig egy németországi bázisról hagyták jóvá az oroszországi célpontokat azoknak a cirkáló rakétáknak, amelyet az amerikaiak adtak oda, és utána gyakorlatilag ők indították a rakétát Németországból, és utána Ukrajnában egy ilyen kettős indítórendszerrel gyakorlatilag egy második gombot nyomtak meg – mondta Horváth József az M1-nek adott interjújában.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója kiemelte, ne felejtsük azt el, hogy ez a háború orosz részről alapvetően azért indult el, hogy megakadályozzák Ukrajnának a NATO csatlakozását. Lassan négy éve zajlik ez a háború, és hogyha megnézzük azt, hogy most a béketárgyalások megindulása esetén, az elfogadható opció lenne, hogy NATO csapatok, mondjuk az orosz határtól 100-150 kilométerre, több ezrével állomásozzanak, nyilvánvaló, hogy az oroszok számára ez elfogadhatatlan, hiszen ők ezért indították meg ezt a háborút, hogy ez ne történjen meg – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
Nyilvánvaló, hogy akkor nem is írnának alá semmiféle békemegállapodást. „Szerintem tisztában vannak ezzel az Egyesült Államokban is, és ezért van az, hogy most a Donald Trump féle vezetés bejelentette, hogy akkor ők újabb csúcstalálkozót szerveznének, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin áthidalja ezt a helyzetet, mert az európaiak úgy látszik, noha nem rendelkeznek olyan képességekkel katonai oldalról, hogy az Egyesült Államok nélkül oda merjék küldeni a katonáikat, de politikailag elég bátornak érzik magukat ahhoz, hogy mégis ezt megtegyék” – fogalmazott.
Emlékeztetett, a németek és a lengyelek egyértelművé tették, hogy csak a nagyobbakról beszéljünk, hogy ők nem küldenek katonákat Ukrajnába, tehát, hogyha ezt a két valóban nagy hadsereggel rendelkező országot kivesszük ebből a képletből, a következő kérdés az lesz, hogy mekkora létszámot tudnának ezek a koalíciós erők telepíteni Ukrajnába békefenntartó céllal egy ezer kilométer hosszú frontvonal mentén. Valószínű, hogy sem katonai képességeket illetően, sem pedig a mennyiséget illetően nem tudnának ezek a hadseregek ennyi katonát nélkülözni, annak ellenére, hogyha ígéretekben ugye Macron elnök nem volt szerény. Először úgy gondolta, hogy ő saját maga is küldene annyi katonát, amennyivel egy békefenntartást meg tud valósítani – fűzte hozzá. „Ezt egy évvel ezelőtt még így gondolta, aztán elmagyarázták neki a francia tábornokok, hogy ez valójában miért egy lehetetlen küldetés” – mondta Horváth József.
„Én azt gondolom, hogyha valóban a béketárgyalásokról komolyan gondolkozunk, az az Amerikai Egyesült Államok hathatós közreműködése nélkül nem képzelhető el, tehát azt látni kell, hogyha az Egyesült Államok ebből hátrébb lépne, amit Trump elnök egyébként már meg is lebegtetett, onnantól kezdve az orosz-ukrán háború tragikusabb fordulatot venne, illetve egy elhúzódó konfliktusra kellene berendezkedni itt Európában, azzal együtt, hogy az Európai Uniós tagállamok plusz Nagy-Britannia, viszont továbbra is azt gondolja, hogy ők képesek lennének, mind katonailag, mind gazdaságilag finanszírozni ezt a háborút” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az angolszászok felkészítik Zaluzsnijt, hogy majd adott esetben beüljön az elnöki székbe. Horváth József szerint Zelenszkijnek addig stabil a széke, amíg a háború tart. Tehát bármilyen furcsa, ő abban érdekelt, és a hozzá kapcsolódó politikusok és üzletemberek abban érdekeltek, hogy az háború még tartson. Zelenszkij elnöknek ugyanis, hogyha elérkezne egy béketárgyalás és megállna a háború, választásokat kell kiírni Ukrajnában. „Valószínűnek tartom, hogy az oroszok arra is várnak, hogy egy ilyen választás után már egy új elnök írja alá a békemegállapodást, akit ők legitimnek tekintenek, és a jelenlegi hírek szerint és a hátországban ellenséges érzületek erősödése kapcsán meglehetősen csekély lehetősége van annak, hogy Zelenszkij legyen továbbra is Ukrajnának a vezetője” – fejtette ki Horváth József.
