A külgazdasági- és külügyminiszter-helyettes emlékeztetett: „Tegnap az ukrán külügyminiszter-helyettes bekérette kijevi nagykövetünket, Heizer Antalt, értésére adni az ukrán kormány afölötti elégedetlenségét, hogy – amint fogalmazott – Magyarországon egyes politikai erők megpróbáljak az ukrán kérdést bevonni a belpolitikai küzdelembe.
Nagykövetünk válaszra már nem kapott lehetőséget, a partner azelőtt elhagyta a tárgyalót, hogy a szóbeli reakciót megvárta volna.
Így azért nehéz párbeszédet folytatni…”
Megjegyezte, Kijevnek 10 éve lett volna arra, hogy ezt a kérdést méltányosan, az általa sokat hivatkozott európai értékeknek megfelelően rendezze. Éppen azon értékek mentén, melyeket állítása szerint a csatatéren védelmez. A szavak azonban fájdalmasan messze esnek a valóságtól.
Európai érték például az, hogy a törvény szerint büntetendő, ha Ukrajna egy kisebbséghez tartozó állampolgára az anyanyelvén merészel beszélni a saját orvosával, vagy nem átall az anyanyelvén ügyet intézni egy állami hivatalban?
Sok teendője volna még tehát az “európaiság” terén a kijevi kormánynak a magyar belviszonyok minősítése előtt.
„Azt pedig nem érdemes sérelmezni, hogy az ukrán kérdés a belpolitika részévé vált. Ez így történt hazánkon kívül egy sor másik országban – Amerikától Finnországig, Németországtól az Egyesült Királyságig. Hogy is lehetne ez másképp, mikor a transzatlanti közösség euroszázmilliárdokat költ el az ukrán hadsereg és állam támogatására, s fegyverek szállításával közvetve részesévé is vált az orosz-ukrán háborúnak.
Ami pedig az aktualitásokat illeti: mi sem természetesebb annál – legalábbis mifelénk, sokakkal ellentétben -, hogy kikérjük a választók véleményét egy oly sorsdöntő kérdésben, mint Ukrajna erőltetett uniós csatlakoztatása, ami Magyarországra és az európai békére nézve is súlyos következményeket hordoz.
Ukrán kollegám úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem ellensége a magyaroknak. 10 éve várjuk, hogy Kijev ezt tettekkel is alátámassza” – fogalmazott Magyar Levente.
Objektum doboz
