Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a mozgósítás a törvényekkel és a hadiállapottal összhangban történik, amelyet a háború kezdetén, 2022-ben vezettek be.
„A mozgósításhoz lehet másként viszonyulni, de mi a háború kezdete óta a törvényeknek, a hadiállapotnak megfelelően hajtjuk végre” – mondta az elnök.
Hozzátette, hogy a háború befejezése és az igazságos béke megteremtése Ukrajna fő célja, de addig is szükség lesz a mozgósításra.
„Amíg háború van, amíg törvény van, addig mozgósítás van. Mi azt akarjuk, hogy a háború véget érjen, mi igazságos békét akarunk, békét és nyugalmat akarunk, és nem akarunk sem mozgósítást, sem hadiállapotot” – mondta Zelenszkij.
Az ukrajnai mozgósítás a három éve tartó háború után érzékeny kérdéssé vált a társadalom számára. A médiában gyakran jelennek meg a „kényszerítő” módszerek vádjai, különösen olyan nagy visszhangot kiváltó esetek után, mint például az utcai őrizetbe vételek vagy a behívók kézbesítésére vonatkozó eljárások megsértése. Például 2025 januárjában történt egy eset Odesszában, amikor a toborzó tisztviselői őrizetbe vettek egy 19 éves diákot, annak ellenére, hogy tanulmányai miatt halasztást kapott, ami a közösségi médiában felháborodási hullámot váltott ki.
Ugyanakkor a mozgósítás szükségessége továbbra is kritikus: az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij szerint
Ukrajnának 2025-ben 200 ezer fővel több embert kell toboroznia, hogy pótolni tudja a veszteségeket és biztosítani tudja a rotációt a fronton.
Ezt a feladatot nehezíti a demográfiai válság és a migráció: az ENSZ szerint a háború kezdete óta több mint hatmillió állampolgár hagyta el az országot, sokan közülük katonaköteles korú férfiak.
Az ukrán jogszabályok szerint a hadiállapot és az általános mozgósítás a háború végéig vagy a hadiállapot elnök általi eltörléséig van érvényben. 2024 decemberében a Verhovna Rada elfogadta a mozgósítási törvény módosításait, amelyek egyszerűsítették az elektronikus nyilvántartásokon keresztül történő idézések kézbesítésének eljárását, de ez új vitákat váltott ki az állampolgárok jogairól – írta meg a kiszo.net.
