Kettős játékot űz az ukrán politikai vezetés: folyamatosan arról győzködi a nemzetközi közvéleményt és elsősorban az Európai Unió intézményeit, hogy öles léptekkel halad a korrupció elleni küzdelemben, miközben egyre vaskosabb visszaélésekre derül fény, amelyekben az állam legfelső szintjén dolgozó tisztviselők is érintettek. Mindez bizonyítja az ország alkalmatlanságát az uniós csatlakozásra, illetve rontja Ukrajna védelmi képességeit. A cikksorozat első fejezetében a katonai szektorban tapasztalt korrupciós botrányokat mutatják be.
Több nagy horderejű korrupciós eset került napvilágra Ukrajnában az utóbbi hónapokban az orosz invázió közepette és az uniós csatlakozási törekvések árnyékában. Ezek alapján Volodimir Zelenszkij elnök és a kormányzat eddig csődöt mondott a korrupció elleni fellépésben, ami a háborús időkben kritikus lehet a nyugati támogatás fenntartásához.
Villongások a hadsereg vezetésében
Január végén a Reuters számolt be arról, hogy az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda vizsgálatot indított Rusztem Umerov védelmi miniszter ellen hatalommal való visszaélés gyanúja miatt.
A vizsgálatot az Anti-Corruption Action Centre nevű civil szervezet kezdeményezte, miután Umerov nem hosszabbította meg a Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjének, Maryna Bezrukovának a megbízatását, és nyilvánosan bírálta az ügynökség hatékonyságát. Umerov azzal indokolta döntését, hogy a DPA nem teljesítette megfelelően a fegyverbeszerzési feladatait, amelyek kulcsfontosságúak Ukrajna orosz agresszió elleni védekezésében. A miniszter szerint a beszerzések nem hozták meg a várt eredményeket a frontvonalban harcoló katonáknak.
A belső konfliktusok nyilvánosságra kerülése és a DPA vezetőjének eltávolítása aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében, különösen az Egyesült Államokban, hiszen Donald Trump elnök éppen felülvizsgálta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Reuters 2025. január 28-i cikke szerint Ukrajnában menesztették Dmytro Klimenkov helyettes védelmi minisztert, aki a fegyverbeszerzésekért volt felelős. A döntés hátterében belső konfliktusok állnak a Védelmi Beszerzési Ügynökség működésével kapcsolatban. A G7-ek diplomatái gyors megoldásra szólítottak fel, hogy megőrizzék a bizalmat, valamint a NATO-elvárásoknak megfelelő jó kormányzást.
Hibás lőszerek, túlfizetett lengyel beszállító
Az amerikai sajtó már a múlt év végén írt az ukrán hadiiparban tapasztalható visszásságokról, amelyek rontják az ország védelmi képességeit is. A The Washington Postban megjelent, hogy hibás aknavetőgránátok miatt láttak napvilágot korrupciós vádak az ukrán védelmi iparban – több tízezer hibás lőszert gyártottak helyben. A Korrupcióellenes Akcióközpont, Ukrajna egyik vezető független korrupcióellenes felügyelete petíciót nyújtott be az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SBU), amelyben az ország védelmi és stratégiai ipari minisztériumainak, valamint az Ukroboronprom nevű állami védelmi ipari konszern tisztviselőinek vizsgálatát kérte.
A beadvány szerint a fenti kormányzati szervek tisztviselői olyan cselekményeket követtek el, melyekkel akadályozták az aknavetőgránátok rendeltetésszerű használatát, ezzel károsítva az ország védelmi képességeit.
Daria Kaleniuk, a központ ügyvezető igazgatója szerint a tények alapján kétség sem férhet ahhoz, hogy a minőség-ellenőrzés felelősei tudatában voltak a hibáknak, és szándékosan engedték azokat továbbküldeni az ukrán fegyveres erőkhöz. Vitaliy Shabunin, a központ igazgatóságának vezetője egy másik független kormányzati ügynökségnek – Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodájának – is jelzett. Eszerint egy lengyel céget mintegy kilencvenmillió dollárral fizettek túl a szállított fegyverekért. Ami a 120 mm-es lövedékeket illeti, az egyik egység katonái csupán tíz százalékban tudták sikeresen felhasználni azokat. Herman Smetanin stratégiai iparági miniszter még tavaly novemberben mondta azt az ukrán parlamentben, hogy egy 54 ezer darabos szállítmány csaknem felét kellett kicserélni. A sajtó pedig közel százezer hibás lőszerről számolt be.
Egy februári Newsmax-cikk szerint Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott segélyek felhasználásával kapcsolatban. Budanov hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül korrupcióról van szó, hanem arról, hogy pontosan meg kell határozni, hová került a pénz, és ki volt a végső kedvezményezett. Példaként említette a lőszerek beszerzését, ahol nem mindig világos, hogy ki profitált valójában az üzletekből.
