Putyin szerint vannak lehetőségek arra, hogy mind Irán érdekeit biztosítsák a békés atomenergia területén, mind pedig eloszlassák Izrael aggodalmait.
„Ezeket a lehetőségeket bemutattuk partnereinknek” – tette hozzá.
Mint fogalmazott, Oroszország senkit sem akar a békés megoldásra rákényszeríteni az Irán és Izrael közötti konfliktusban, de elmondja, miként látja a helyzet megoldását.
„De a döntés természetesen az érintett országok politikai vezetésének, elsősorban Irán és Izrael vezetésének a kezében van” – mondta.
A vonatkozó kérdésre reagálva Putyin kétszer is hangsúlyozta, hogy még beszélni sem hajlandó Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Izrael általi meggyilkolásának lehetőségéről.
Közölte, hogy Irán nem kért Oroszországtól katonai segítséget, a két ország stratégiai partnerségi szerződés védelmi együttműködésre nem terjed ki. Megemlítette, hogy Teherán korábban nem mutatott érdeklődést a Moszkva által korábban felajánlott légvédelmi együttműködés iránt.
Elmondta, Oroszország megállapodott Izrael vezetésével, hogy biztosítani fogja a busehri atomerőmű építésén dolgozó több száz orosz szakember biztonságát.
Hazugságnak és téveszmének nevezte az állítást, miszerint Oroszország támadást tervez Európa és a NATO országai ellen.
„Az a legenda, miszerint Oroszország rátámadni készül Európára és a NATO-országokra, a leghihetetlenebb hazugság, amelyet a nyugat-európai országok lakosságára rá akarnak erőltetni” – mondta az államfő, felhívva a figyelmet arra, hogy a NATO katonai költségvetése a többszöröse Oroszországénak.
Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok hadseregeinek átfegyverkezése nem jelent veszélyt Oroszországra nézve, az orosz hadsereg folyamatosan semlegesíti ezeket a fenyegetéseket. „Teljesen értelmetlennek” nevezte a NATO védelmi kiadásainak a GDP 5 százalékára történő emelését.
Emlékeztetett rá, hogy a kapcsolatok nem azért kerültek válságba, mert Oroszország elkezdett az erő pozíciójából fellépni.
„Az erő pozíciójából azok kezdtek el cselekedni, akiket nemrég még partnereinknek neveztünk” – hangoztatta.
„Önök írják mások számára a szabályokat, de maguk nem szándékoznak betartani őket. Ki fog ilyen szabályok szerint élni?” – tette fel a szónoki kérdést.
Kijelentette, hogy a mielőbbi ukrajnai rendezés érdekében kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek legitimitását azonban kétségbe vonta.
„Kész vagyok találkozni mindenkivel, beleértve Zelenszkijt is. A kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat” a békéről – mondta.
„Az ukrán elnököt öt évre választják meg, és még hadiállapot esetén sem létezik lehetőség a mandátum meghosszabbítására. Hadiállapot esetén csak a parlament munkája hosszabbítható meg. Az elnök jogairól ebben az esetben sehol sem írnak” – tette hozzá.
„Higgyék el, mi is szeretnénk ezt (a konfliktust befejezni), és minél gyorsabban, jobb, ha békés úton” – nyilatkozott, megismételve álláspontját, hogy hosszú távú rendezésre van szükség.
Elmondta, hogy Oroszország a nemrégiben átadott több mint hatezer háborús halottján felül kész további több mint háromezer elesett katonáját eljuttatni Ukrajnának. A tárgyalások folytatásának lehetséges időpontját a június 22-t követő napokban nevezte meg.
„Szerintünk nem mi kezdtük a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem megpróbáljuk befejezni őket. Az ukrán vezetés maga kezdte a háborút a saját területén, nehéz haditechnikai eszközökkel és légierővel, de erre ma senki sem akar emlékezni” – mondta.
Leszögezte: Moszkva nem engedheti meg, hogy Ukrajnában olyan fegyveres erők legyenek, amelyek fenyegetik Oroszországot és népét. Putyin szerint az orosz hadsereg stratégiai offenzívát indított a front egész hosszán, Ukrajna harctéri veszteségei pedig meghaladják a kényszermozgósítás szintjét.
Kérdésre válaszolva kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Németország közvetítő lehetne az ukrajnai konfliktusban.
„A közvetítőnek semlegesnek kell lennie” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország Ukrajnát támogató félként tekint Németországra, egyes esetekben pedig olyan országként, amely a harci cselekmények társ-részvevőjére.
Mindemellett kifejezte nyitottságát, hogy fogadja az új német kancellár, Friedrich Merz telefonhívását. Emlékeztetett rá, hogy a kapcsolatokat Moszkvával az európai országok szakították meg, amelyek célként tűzték ki, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen a harctéren, ezért nekik kell lépéseket kell tenniük a viszony helyreállítása érdekében. Hangot adott álláspontjának, miszerint Ukrajna német Taurus cirkáló rakétákkal való ellátása nem fogja megváltoztatni a „különleges hadművelet” menetét, de elrontja, „véglegesen eltemeti” Oroszország és Németország kapcsolatait. Kijelentette, hogy az ukrán hadsereg német segítség nélkül képtelen lenne bevetni a Taurusokat.
Vlagyimir Putyin egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy ha ő lett volna az Egyesült Államok elnöke az előző ciklusban, a háború nem kezdődött volna el. Hasznosnak nevezte egy orosz-amerikai csúcs megrendezését, megjegyezve, hogy egy ilyen találkozót alaposan elő kell készíteni.
Nagy előnynek értékelte, hogy Trump üzletember, mert „mindent számításba vesz”, ami vonatkozik az Oroszországgal kapcsolatos lépéseire is. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Oroszország és az Egyesült Államok közötti áruforgalom az elmúlt évben megnőtt, addig Oroszország és Európa viszonylatában csökkent.
