Oroszország megszünteti a korlátozásokat
Az orosz külügyminisztérium (MID) hétfői közleményébenleszögezte: Moszkva többé nem tartja magát a közepes és rövidebb hatótávolságú (500–5500 km) földi telepítésű rakétákra vonatkozó korlátozásokhoz.
A lépést azzal indokolták, hogy a „kollektív Nyugat” – különösen az Egyesült Államok –Európában és az Ázsia–csendes-óceánitérségben is telepít ilyen eszközöket, és ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.
Moszkva szerint a korábbi figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták, így megszűntek a moratórium fenntartásának feltételei. A nyilatkozat egyértelművé teszi: Oroszország a jövőben a nyugati telepítések mértékének megfelelően reagál, akár nukleáris képességű rakétákat is hadrendbe állítva.
Amerikai rakéták Németországban
A döntés közvetlen előzménye az az amerikai–német közös bejelentés, amely szerint az Egyesült Államok 2026-tól nagyhatótávolságú rakétarendszereket telepít Németországba.
A tervezett eszközök között szerepel az SM‑6 légvédelmi és ballisztikus rakétavédelmi rendszer, a Tomahawk cirkálórakéta, valamint még fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverek is.
A telepítés célja hivatalosan a NATO elrettentőképességének erősítése, de Moszkva szerint ez a stratégiai egyensúly felborítását jelenti, amit az oroszok többek között a hírhedt Oresnyik rakétákkal ellensúlyoznának, amelyekből Belaruszba is kerül néhány.
A közepes hatótávolságú földi indítású rakéták telepítését 1987 és 2019 között a Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által aláírt INF-szerződés tiltotta. Donald Trump azonban első elnöksége alatt más egyezményekhez hasonlóan ezt is felmondta – és akkor kezdődött meg Ukrajna felfegyverzése is.
Vlagyimir Putyin június végén már jelezte: ha az Egyesült Államok nem áll el az európai és ázsiai rakétatelepítések szándékától, Oroszország is folytatja a korábban felfüggesztett katonai programjait. Washington nem hallgatott a figyelmeztetésre.
Kínai atomrakéták egy pekingi felvonuláson
Fotó: Xinhua via AFP / XINHUA / Yang Shiyao
Divatba jött a nukleáris fegyverkezés
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2025-ös évkönyve szerint a világ kilenc atomhatalma – köztük az USA, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság – egyaránt modernizálja nukleáris arzenálját.
Néhány kulcstrend:
- Az USA és Oroszország többek között új interkontinentális rakétákat, tengeralattjárókat és bombázókat állít rendszerbe.
- Kína rekordsebességgel növeli készletét (500-ról 600 robbanófejre egy év alatt), új silómezőket épít és haditengerészeti képességeit is bővíti.
- India és Pakisztán MIRV‑képes rakétákat fejleszt, és a készültségbe helyezett robbanófejek aránya nő.
- Észak-Korea már kb. 50 bevethető robbanófejjel rendelkezik, és fejleszti tengeralattjáró-alapú nukleáris erejét.
- Izrael folytatja az úgynevezett „stratégiai kétértelműség” politikáját, mindeközben modernizálja rakétarendszereit.
Kettős képesség és hiperszonikus fenyegetés
Az új rendszerek között egyre több azolyan rakéta, amely hagyományos és nukleáris robbanófejjel egyaránt fölszerelhető. Ez különösen veszélyes, mert egy konfliktus során az ellenfél nem tudhatja, milyen töltettel érkezik a csapás, ami növeli az aránytalan válasz és az eszkaláció kockázatát.
Emellett megjelentek a hiperszonikus fegyverek is, amelyek képesek akár a hangsebesség ötszörösével, vagy még gyorsabban, manőverezve megközelíteni a céljukat, így nehezen észlelhetők, és rendkívül nehéz az elfogásuk.
E technológia terén Oroszország és Kína vezet, a nyomukban lohol az Egyesült Államok, de India, Franciaország és Észak-Korea is fejleszti a saját fegyvereit.
Tengeri alapú elrettentés és új fegyverek
A tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták (SLBM) és a nukleáris meghajtású hordozóplatformok fejlesztése szinte minden atomhatalomnál zajlik.
- Oroszország Borej‑A típusú SSBN-eket állít hadrendbe, és a Poszejdon nukleáris meghajtású torpedó fejlesztésén dolgozik.
- Az USA Columbia-osztályú SSBN-eket épít, és új tengeri indítású cirkálórakétát (SLCM‑N) készít elő.
- Franciaország, az Egyesült Királyság, Kína, India és Pakisztán is bővíti tengeri elrettentő erejét, és Ausztrália is szeretne hadrendbe állítani egy nukleáris tengeralattjárót.
„Oroszország új rakétája, az Oresnyik” infografikus megjelenítésben
Fotó: AFP/Anadolu/Omar Zaghloul
Válságban a fegyverzetkorlátozások
Az INF-szerződés lassú „kimúlása” utánnem maradt hatályban olyan átfogó megállapodás, amely gátat szabna a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítésének.
A New START is gyengült, a transzparencia csökkent: már az Egyesült Királyság sem hozza nyilvánosságra nukleáris készletei számát.
A SIPRI szerint ez a kombináció – modernizáció, új technológiák, kettős képességek, hiperszonikus fegyverek és csökkenő átláthatóság – minden korábbinál nagyobb kockázatot jelent a stratégiai stabilitásra.
Katasztrófába rohanunk?
Az az amerikai rakétatelepítési terv és a rá adott orosz válasz önmagában is azt jelzi, hogy a globális fegyverkezési verseny új szakaszába lépett. A két nagyhatalom lépései akkor is befolyásolnák a többiek stratégiáit, ha eddig békésen ültek volna az arzenáljaikon. De nem ezt tették.
Kína, Irán és Észak-Korea is fenyegetve érzi magát. Indiának a múlt század közepére visszanyúló, máig megoldatlan konfliktusa van Pakisztánnal. Az angolszász hatalmak pedig egy, a Truman-doktrína óta nem látott paranoia foglyai. És úgy tűnik, az EU sem akar többé a „történelem legsikeresebb békeprojektje” lenni.
A következő években várhatóan felerősödik az elrettentési spirál, és egyre nehezebb lesz visszatérni a fegyverzetkorlátozó tárgyalásokhoz. Csak nehogy végül Csehovnak legyen igaza, aki állítólag egyszer azt mondta: „Ha az első felvonásban a falon függ egy puska, akkor annak az utolsó felvonásban el kell sülnie.”
