Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, attól tartva, hogy saját készletei túlzottan megcsappannak. A harci eszközök leszállítását a Biden-kormány ígérte meg, míg a támogatások felfüggesztése Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető.
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy felülvizsgálták a katonai támogatásokat, a döntést pedig Amerika érdekeinek védelme érdekében hozták meg. A szállítmányok leállítása súlyos veszteség Kijevnek, különösen, hogy nemrég a háború eddigi legnagyobb légicsapását mérte Oroszország Ukrajnára.
Az amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított milliárdokat. Meggyőződésük, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója korábban úgy fogalmazott, hogy „alapvető elv, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”.
Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket”. A támogatások csökkentésével Amerika könnyen elérheti, hogy az európai országok kereskedelmi úton vásároljanak amerikai fegyvereket, amely gazdaságilag is előnyös helyzetet teremt a számukra.
Az ukrajnai háború kezdete óta a legnagyobb katonai segélyt az Egyesült Államok nyújtotta Kijevnek, több mint 66 milliárd dollár értékben.
Az amerikai fegyverszállítmányok csökkentésével Európának kell átvennie Ukrajna legfőbb támogatói szerepét, amely súlyos gazdasági terhet jelent.
Donald Trump elnökségével a katonai támogatásokban is új fejezet nyílt: míg az Egyesült Államok látványosan csökkentette az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat, addig Európa minden erejével a források pótlására koncentrált.
A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint márciusban és áprilisban az európai országok összesen 20,2 milliárd eurónyi segélyt különítettek el Kijevnek. Az ukrajnai háború kitörése óta így először fordult elő, hogy az európai támogatások meghaladták az amerikai hozzájárulásokat.
Az adatok alapján az európai támogatások nem egységesen oszlottak meg. Az Ukrajnának nyújtott segélyek nagy részét főként Észak-Európa országai és az Egyesült Királyság nyújtotta. Svédország például rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós támogatást jelentett be márciusban, míg Norvégia 670 millió eurós segélyt áprilisban. Az Egyesült Királyság szintén fokozta a hozzájárulását, és csak idén 4,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A brit hozzájárulásokból 1,8 milliárd euró a befagyasztott orosz eszközökből származott.
Idén több európai ország is jelentős mértékben csökkentette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Németország, Olaszország és Spanyolország jóval visszafogottabban növelte a Kijevnek nyújtott katonai kiadásokat. Németország például idén „csak ” 650 millió eurót különített el, ami 70 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Spanyolország és Olaszország támogatása szintén alig érte el a 10–20 millió eurót.
Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint bár Európa pénzügyileg igyekszik betölteni az amerikaiak által hagyott űrt, de kérdéses, hogy ez tartós elköteleződést vagy csupán átmeneti fellángolást jelez. „Feltűnő, mennyire visszafogott Németország, pedig sokan épp az ellenkezőjére számítottak Trump visszatérése után” – tette hozzá.
Szlovákia 2023 októberében jelentette be, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a katonai támogatások csak tovább fokozzák a konfliktust, és inkább a békefolyamatokra kellene összpontosítani. A szlovák kormány 2024 októberében tovább erősítette álláspontját, amely azóta is érvényben van.
Aleksandar Vucic szerb elnök júniusban ismertette, hogy teljes fegyverexportjukat leállítják, miután közvetítő országokon át Ukrajnában is megjelentek a szerb lőszerek. Magyarországnak az ukrajnai háború kitörése óta békepárti álláspontja van, így az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokban és a pénzügyi támogatásokban sem vesz részt. A katonai segélycsomagok elfogadását uniós szinten is blokkolta a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a béke és nem a fegyveres támogatás a megoldás az ukrán konfliktusban.
A Századvég májusi felmérése szerint az ukrajnai fegyverszállításokat 2025-ben már több európai polgár ellenezte, mint amennyi támogatta. Mint írták, az EU polgárainak 49 százaléka ellenezte, míg 44 százaléka támogatta az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács júniusi ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik kollégái körében. Mint mondta, óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.
„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását” – fejtette ki a tárcavezető. Ukrajna továbbá azt is kérte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és hogy adjon még több pénzt Ukrajnának.
Szijjártó Péter elmondta, hogy csak idén 10 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. Kijev szerint ez nem elég, és ennél sokkal több kell.
A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia végül megakadályozta a 18. európai uniós szankciós csomag elfogadását – írta meg a hirado.hu.
