„Nem érdemes az embernek a saját jelentőségét eltúloznia, mert abból nagy baj lesz” – jelentette ki a Patrióta műsorában Orbán Viktor.
A kormányfő rámutatott: azt érdemes itt látni, hogy a politikában eltöltött évek száma adja a tekintélyt. – Miután Európában én vagyok leghosszabb ideje hivatalban, ezért elég kézenfekvőnek tűnik, hogyha valaki kíváncsi valamire, akkor az elsők között (…) megkérdezi a magyar miniszterelnököt – mondta. Rámutatott, ez jó az ország stabilitásának.
„Egy olyan országról beszélünk, amelynek hosszú ideje ugyanaz a politikai vezetése van, ami egy fantasztikus előny a diplomáciában” – mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, miért vétózta meg az Európai Tanács nyilatkozatát a Trump-Putyin találkozóval kapcsolatban. Mint mondta, két oka is volt erre: volt benne egy teljesen világos egyenes mondat, amely Ukrajna európai uniós tagságáról szól.
„De hát a magyar emberek erről már döntöttek. Nemlegesen. Nem lesz Ukrajna az Európai Unió tagja. Nem fogok aláírni olyan deklarációkat, amelyben ezzel ellentétes állítás szerepel” – emlékeztetett.
Hangsúlyozta azt is, a politikában a tekintély számít. – Tehát nevetségesnek és szánalmasnak tűnni sosem szabad, mert akkor a végén gyenge és szánalmas is leszel – mutatott rá, majd kifejtette: amikor két fél leül egymással tárgyalni – jelen esetben az oroszok és az amerikaiak – „és téged nem hívnak oda, akkor te nem kapkodsz a telefon után, te nem rohangálsz, te nem kiabálsz be kívülről, te nem akarod a saját fontosságodat hangsúlyozni a két ember előtt vagy otthon”, mert az szánalmassá tesz.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában több mint 400 millió ember él és hatalmas a gazdasága. – Nem lehet így viselkedni szerintem, én magam részéről nem is teszek ilyet soha. Tehát Európának tekintélyesnek és sikerre esélyesnek kell lennie, nem gyengének és szánalmasnak – mondta. Szerinte most nem lehet sikerre esélyes, hiszen a nagyság érzése, a nagyság utáni vágy az kiveszett az európai vezetőkből.
„Európa nem akar nagy lenni. Csak jól akar élni. De ha jól akarsz élni, nagynak is kell lenned, meg erősnek. Ezt az összefüggést még nem tekintik nyilvánvalóan Brüsszelben” – emelte ki, olvasható a magyarnemzet.hu oldalán.
Miért pont Alaszka?
A műsorvezető Nógrádi Györgytől megkérdezte, a két elnök miért éppen Alaszkában fog leülni beszélni. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli azért, mert Alaszkának szimbolikus jelentősége van.
Emlékeztetett: a területet 1867-ben adta el Oroszország az Egyesült Államoknak.
Óriási támadás érte az akkori amerikai delegációt, hogy miért vesznek egy „jégszekrényt” 7,2 millió dollárnyi aranyért. Nógrádi szerint a vásárlás végül bejött.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a világba zajló események közepette a két világhatalom közötti tárgyalásban Ukrajna helyzete valószínűleg háttérbe fog szorulni. Orbán Viktor ráadásul leszögezte: az ukránok vesztettek, ezt a háborút Oroszország megnyerte.
A kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények között ismerik be, hogy ez megtörtént, és mi következik mindenből – mutatott rá.
A kormányfő szerint Ukrajna ma már csak azért nem kapitulál, mert az európaiak ellátják fegyverrel és pénzzel az európaiak. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország még a háború elején azt javasolta, hogy Amerikától függetlenül Európa kezdjen el tárgyalni Oroszországgal. Most pedig az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak Európa jövőjéről, nélkülünk. A miniszterelnök szerint itt igazolódik az a korábbi kijelentése, miszerint „ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy”.
Nógrádi György felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai katonai vezetők tévesen azzal riogatnak, hogy Oroszország néhány éven belül lerohanja Európát. – Európában a NATO hagyományos erői négyszer erősebbek, mint az oroszok. Ki az a hülye, aki négyszeres túlerővel szemben támad? – mutatott rá.
Orbán Viktor hozzátette: a katonai vezetők azért mondják, amit mondanak, mert politikai utasításra cselekednek. Szerinte ezek politikai álláspontok, ezek nem szakmai álláspontok. Úgy véli, az európai vezetők fejében egy sokkal szélesebb képzet él, mint maga az orosz-ukrán háború: azt gondolják, ha Ukrajna nyer, akkor Putyin kormánya Oroszországban megbukik, amit ő egy illúziónak tart.
Objektum doboz
Ezután műsorvezetői kérdésre a miniszterelnök és Nógrádi György egyöntetűen megerősítette: Európa jövőjéről a saját feje felett fognak dönteni. Orbán Viktor rámutatott arra is: az orosz-ukrán háború csak Európában kiemelt téma, a világ más részein nem az.
„És a világ nem is nagyon tolerálja, hogy az amerikaiak meg a nyugatiak ahelyett egyébként, hogy a világ más pontjain lévő konfliktusokban segítenének, ahelyett beleásták magukat egy orosz-ukrán háborúba, és háttérbe szorult a világ minden más baja” – hangsúlyozta.
Szerinte Trump ebből most kitör, mert ő egyenként végig veszi a világ gócpontjait és egyenként próbálja ezeket rendezni. Mint mondta, az orosz-ukrán háború fontos, ez fölött még van egy másik nagy kérdés: a konfliktusok miatt a világgazdaság az egységes lesz-e, létrejön-e egy új erőviszonyokon nyugvó együttműködési rendszer vagy ketté lesz hasítva és megindul egy blokkosodás. Ez nagy hatással lesz például Magyarország gazdasági fejlődésére is.
„Tehát miközben mi a háborúról beszélünk, az egész háborús színpad mögött ott van a világgazdaság jövőjének kérdése, amit éppen most kell újraszerkeszteni” – összegzett.
Mint mondta, ebbe a témába beletartozik például a világ energiaellátása, ezen belül Európa és az Európa által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kérdése. – Magyarország sorsa függ ezeken a kérdéseken. Mennyit, milyen mennyiséget és milyen áron tudunk vásárolni energiát a világpiacról. Ez is eldőlhet most itt. És akkor még ilyen kérdéseket is mondtak, és a befektetések. Fektethetnek-e be az oroszok Amerikába? Fektethetnek be az amerikaiak Oroszországba? Melyik szektorokba? Hogyan, mennyit? Tehát itt a háborún túl a világgazdaság újraszerkesztésének nagy kérdései is az asztalon vannak – hangsúlyozta.
Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, még ha el is jön a béke, számos megoldandó kérdés lesz még a háború után. – Mi lesz Ukrajna nyugati határaival? Milyen lesz az ukrán-lengyel viszony egy olyan helyzetben, amikor egy új lengyel államfő van, aki kőkeményen előveszi Ukrajna második világháborús szerepét. Milyen lesz a román viszony, hiszen Románia mindig Moldovára idézőjelben rátekintett, kacsingatott, stratégiai céljai voltak vele – sorolta, majd rámutatott: Ukrajna helyzete rendkívül nehéz, és Zelenszkijnek az esélyei napról napra rosszabbak. Mint mondta, két ember is van, aki sokkal népszerűbb a ukrán belpolitikában, mint ő: a katonai titkosszolgálat főnöke és a hadsereg volt főparancsnoka, aki most londoni nagykövet.
Hogy tudja megakadályozni, hogy ezek induljanak a választásokon? Rámutatott: csak úgy, ha folytatódik a háború.
Orbán Viktor a világgazdaság működése kapcsán aláhúzta: annak tengelye az erőegyensúlyon van. – Ha van egy erőegyensúly, amely az alapját adja a világgazdaság működésének, és azt nem bontják meg, akkor a világgazdaság elketyeg. Jó rosszul, de nincsenek drámai pillanatok. Ha az erőegyensúly valamelyik lényeges eleme megváltozik, mert egyik szereplő megváltoztatja, a másik reagálni fog, és minden fölborul. Ez történt az orosz-ukrán háborúval – magyarázta.
Rámutatott: Ukrajna egy ütközőállam, Magyarország is az volt 1990 és 1999 között.
„Az ukránok, miután mi beléptünk a NATO-ba, ők kerültek át az ütközőzóna állam szerepébe. És az európai erőegyensúly ezen nyugodott (…) Van befolyása a Nyugatnak is, van befolyása az oroszoknak is” – mondta. Szerinte miután az ukránok a nyugathoz pártoltak, az egyensúly felborult, erre reagáltak az oroszok.
Rámutatott: az ukránok ma vesztőben vannak, és az egész államiság léte forog kockán. A nyugatiak menteni próbálják a menthetőt, és azt mondják, hogy legalább a maradék Ukrajna, legalább az legyen a nyugati struktúrák része. Ezt az oroszok vagy elfogadják, vagy nem, az amerikaiak vagy áldásukat adják rá, vagy nem. De az biztos, hogy nem Ukrajna fog dönteni a saját jövőjéről. Mert ő bontotta meg az erőegyensúlyt, és előidézte ezt a helyzetet, kockára téve a saját államiságát – magyarázta.
Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, hogy Európa ebben a kérdésben azt a hibát is elkövette, hogy ideológiai alapon kezelte. – A világban kiröhögtek minket, mert ott érdekalapú politika ment – mondta. A szakértő állítását a kormányfő is megerősítette és hangsúlyozta: ezzel Brüsszel célja minél közelebb kerülni az Európai Egyesült Államokhoz.
Szavai szerint Brüsszel egy birodalomépítési forgatókönyvet követ, amibe jól belevág ez a háború.
