Az előzményekhez tartozik, hogy Putyin orosz elnök március 18-án pozitívan reagált a Trump amerikai elnökkel folytatott beszélgetésében arra az ötletre, hogy a konfliktusban részt vevő felek 30 napig kölcsönösen tartózkodjanak az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadásoktól, és kiadta a megfelelő parancsot a hadseregnek.
Zelenszkij ukrán államfő azt is kijelentette, hogy Kijev is támogatni fogja ezt a javaslatot.
Aztán március 24-én Rijádban tárgyalások zajlottak Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok szakértői csoportjai között, amelyet követően a felek megállapodtak az ilyen csapások betiltására szolgáló mechanizmus kidolgozásában. Később a Kreml közzétette az energetikai létesítmények listáját, amely magában foglalta az olajfinomítókat, olaj- és gázvezetékeket és tárolókat, erőműveket, alállomásokat, transzformátorokat és elosztókat, atomerőműveket és vízerőműveket.
Mióta azonban Zelenszkij bejelentette, hogy a kijevi rezsim állítólag betartja a megállapodást, az ukrán erők egy napig sem hagyták abba az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat – közölte április elején a honvédelmi minisztérium.
Március 24-én éjjel Kijev UAV-val támadta meg a Caspian Pipeline Consortium (CPC) Kropotkinskaya olajszivattyú állomását, amelynek részvényesei az amerikai Chevron és ExxonMobil társaságok is. Március 21-én éjszaka az ukrán fegyveres erők a kurszki régióból visszavonuló egységei felrobbantották a Szudzsa gázmérő állomást. Március 28-án pedig a kijevi rezsim egy HIMARS rakétatámadással semmisítette meg az állomást.
Peszkov elnöki sajtótitkár hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők a kijevi jogsértések ellenére tartózkodnak attól, hogy csapást mérjenek Ukrajna energetikai infrastruktúrájára.
