A tárcavezető a marokkói kollégájával, Nászer Buritával közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az ukrajnai háborúnak Európa mellett Afrika is a vesztesei közé tartozik, az egekbe szökő infláció mindkét kontinenst súlyos kihívások elé állította.
„Mind az afrikai, mind az európai országoknak az az érdeke, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, mind az afrikaiaknak, mind pedig az európaiaknak az az érdeke, hogy Donald Trump elnök erőfeszítései sikerrel járjanak, hogy a béketárgyalások elhozzák a tűzszünetet és a békét” – mondta.
„Sajnálattal kellett megállapítanunk azt, hogy megdöbbentő módon az európai politikusok egy jelentős része épp a háború folytatása mellett tör lándzsát, az európai politikusok egy jelentős része aláaknázza a béke felé vezető utat” – folytatta.
Majd leszögezte, hogy ez ellentétes mind az európai, mind az afrikai emberek érdekeivel, s felszólította az érintett politikusokat, hogy ne akadályozzák a békeerőfeszítéseket.
Szijjártó Péter ezután fontos közös biztonsági kihívásnak nevezte az illegális bevándorlást, és kifejtette, hogy Brüsszel migrációpárti politikája megnehezíti a fellépést ez ellen.
Illetve arra emlékeztetett, hogy Afrika népessége 2050-ig 950 millió fővel fog nőni, ezért igen veszélyes az a politika, amelyik az embereket otthonuk elhagyására ösztönzi. Szavai szerint ezzel szemben átfogó stratégiára lenne szükség Afrika fejlesztése érdekében, amelynek keretében Európának együtt kellene működnie az olyan stabil, erős gazdasággal rendelkező afrikai országokkal, mint Marokkó.
Emellett pedig – mint mondta – határozottan fel kell lépni a migráció egyik legfontosabb kiváltó oka, a terrorizmus ellen, és ezen a téren Marokkó erőfeszítéseit is méltatta.
Arról is beszámolt, hogy tavaly Marokkó lett hazánk első számú kereskedelmi partnere Afrikában, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi tizenöt évben az ötszörösére nőtt, az értéke már elérte az évi 400 millió dollárt.
Elmondta, hogy ráadásul ezúttal újabb olyan területeket azonosítottak, amelyeken az együttműködést fejleszthetik a felek a jövőben, ilyen például a nukleáris ipar. Illetve a digitális és pénzügyi technológiai szolgáltatások, az élelmiszeripar és a vízgazdálkodás terén fokozott együttműködésre nyílik lehetőség.
A miniszter végezetül baráti országnak nevezte Marokkót, amellyel a kapcsolatok a kölcsönös tisztelet talaján állnak, amellyel nincsenek nyitott politikai kérdések vagy konfliktusok, és amely soha nem akart beavatkozni Magyarország belügyeibe.
„Jó alapot ad a barátságunkhoz és együttműködésünkhöz az, hogy kiállunk a szuverenitásunk mellett, hogy mindketten a béketábor elkötelezett tagjai vagyunk, és mindketten meg akarjuk állítani az illegális migrációt, az azt kiváltó okok megszüntetésével párhuzamosan” – összegzett.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy amerikai kollégája, Marco Rubio az előző napi telefonbeszélgetésük során nem nyújtott a hivatalos közleményen túli indoklást Rogán Antal szankciós listáról való levétele kapcsán, amiért – mint hozzátette – az amerikai kormány nem kért semmit.
„És nem is volt erre szükség, mivel pontosan tudjuk, ismerjük egymás véleményét (…) Egy általánosabb kérdésben a tegnapi beszélgetésünkön annyit mondott, hogy látod, mi itt mindent teljesen másképpen csinálunk, mint az elődeink” – tudatta.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterszankciós listára helyezését a hazánkra „ellenségként tekintő” előző amerikai adminisztráció politikai bosszújának minősítette.
„Az előző nagykövet itt, Budapesten szörnyen frusztrált volt, amikor is sikertelenül és dicstelenül kellett távoznia, és ezt a frusztrációját kitöltötte Rogán Antalon az ő szankciós listára helyeztetésével” – húzta alá.
