Különböző becslések szerint 100 és 150 ezer közötti magyar él Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján. Az elmúlt tíz évben Kijev több törvényt is elfogadott, amelyek korlátozzák a kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és a közéletben. Ez a politika Magyarország kritikáját váltotta ki, és diszkrimináció vádjához vezetett.
Szijjártó Péter hétfőn a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a feszültség Ukrajnával túlmutat a jelenlegi orosz-ukrán konfliktuson.
„Jelenleg nagyon rossz a kétoldalú kapcsolatunk Ukrajnával, aminek semmi köze a jelenlegi háborúhoz. Ezek a rossz kapcsolatok körülbelül tíz évvel ezelőtt alakultak ki, amikor az ukrán kormány megsértette a nemzeti kisebbségek jogait” – mondta.
„Reméljük, hogy egy nap Ukrajnában olyan kormány lesz, amely tiszteletben tartja a kisebbségeket és visszaadja jogaikat” – tette hozzá.
A magyar hatóságok tiltakoztak a magyarok kényszersorozása ellen az ukrán hadseregbe, valamint a sorozási tisztviselők által elkövetett erőszakos cselekmények ellen. A hónap elején Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán hadsereget tette felelőssé az erőszakkal besorozott 45 éves magyar, Sebestyén József haláláért, számol be az Oroszhírek.
Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy Sebestyén egészségügyi okokból halt meg, és nem találtak erőszakos cselekményekre utaló nyomokat. Magyarország azonban szankciókat kért az EU-tól három ukrán tisztviselő ellen, akik részt vettek a mozgósításban.
Idén év elején egy magyar templomot is felgyújtottak Kárpátalján, ami a magyar hatóságok éles bírálatát váltotta ki.
Ukrajna tagadta a diszkrimináció vádját, de továbbra is fenntartja, hogy a magyar támogatás nélkül nem lehet átfogó szerződést kötni a NATO-tagság iránti kérelméről.
