Mint arról már beszámoltunk, szeptember 7-re virradóra súlyos tűz pusztított Kijev központjában, az ukrán kormány épületében, miután Oroszország több hullámban is támadta az országot rakétákkal és drónokkal. A támadás következtében fekete füst szállt fel a Hrescsatik sugárút fölé, az épület belsejéről készült felvételek szerint pedig jelentős pusztítás történt, de személyi sérülés nem történt. A tüzet a katasztrófavédelem lokalizálta és eloltotta.
A támadásokkal párhuzamosan Kremencsukban felrobbantották a Dnyeper folyó vasúti átkelőjét, ami súlyos fennakadásokat okozott az ukrán vasúti közlekedésben. Ezen kívül Odessza, Dnyipro, Zaporizzsja és Krivij Rih is célponttá vált. Az ukrán hatóságok összesen 4 halottról és 44 sebesültről számoltak be az ország egész területén.
Az ukrán belügyminiszter, Ihor Klimenko szerint a tűz mintegy ezer négyzetméteren pusztított a kormányzati épületben. Julija Szviridenko miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány munkáját nem állítja meg a támadás, és hangsúlyozta: „Az orosz terror nem fogja megállítani a kormány működését. Helyreállítjuk a pusztítást.”
A miniszterelnök egyúttal felszólította a nyugati partnereket, hogy növeljék a támogatást Ukrajna számára, különösen a légvédelmi rendszerek terén, tekintettel a tél közeledtére. Mint fogalmazott: „Itt az ideje cselekedni. Ukrajnának több légvédelemre van szüksége.”
A történteket azonban rejtély övezi. A tűz után több hírügynökség is az orosz támadással hozta összefüggésbe a kabinetépület találatát, de a moszkvai védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg. A tárca közleménye szerint csupán a „Kijev-67” ipari üzemet és a „STS-Grupp” logisztikai központot érték találatok, „más objektumokat a főváros területén nem támadtak.”
Az orosz fél tehát hivatalosan nem vállalta a felelősséget a kormányzati épület elleni támadásért. A történtek fényében tovább éleződhetnek a viták a háborús célpontok legitimitásáról és a civil infrastruktúra elleni támadások következményeiről.
