Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek befagyasztása politikai egyensúlyozási lépés a Republikánus Párton belül – írja Jason Willick, a Washington Post publicistája.
Szerinte az USA nem tudja teljesíteni az összes globális kötelezettségét, és Donald Trump elnök erre alapozva hoz politikai döntéseket.
Megjegyzi, hogy Trump ezen a héten csalódást okozott azzal, hogy befagyasztotta kulcsfontosságú fegyverek szállítását egy másik amerikai szövetségesnek, Ukrajnának.
„Első pillantásra ez a két döntés ellentmond egymásnak. Valójában ugyanazon érme két oldalát képviselik. Az amerikai külpolitika fő problémája ma az, hogy az amerikai védelmi kötelezettségvállalások világszerte meghaladják a hadsereg valós képességeit… Trump számára Izrael teljes támogatása, miközben egyidejűleg gyengíti az Ukrajnának nyújtott segélyeket, egy olyan döntés, amelynek kemény, de logikus politikai és stratégiai logikája van” – írja a szakértő.
Úgy véli, hogy a Pentagon valószínűleg akkor is felfüggesztette volna a fegyverszállításokat Ukrajnának, ha nem lenne a közel-keleti konfliktus. A hazafiakra is nagy kereslet van a Közel-Keleten.
Willick szerint egy hagyományos republikánus „héja” megpróbálhatná jelentősen növelni a fegyvergyártást, hogy támogassa Ukrajnát és Izraelt, miközben egyidejűleg megfékezné Kínát. Trump azonban nem stratéga, hanem populista politikus. Mégis érthető, hogy a korlátozott erőforrások miatt miért választja Izraelt Ukrajna helyett.
Azt írja:
„Először is, nem törekszik arra, hogy az amerikai társadalmat »katonai vágányra« terelje, ami szükséges ahhoz, hogy minden kihívásra egyszerre lehessen reagálni. Fő gazdasági projektje az »Egy nagy, gyönyörű törvényjavaslat«, amely növeli a hiányt az adók csökkentése érdekében. A növekvő adósság kiszolgálása pedig egyre kevesebb teret enged a védelmi kiadások növelésére.”
Az elemző úgy véli, hogy Trump a rövid és látványos hadműveleteket, mint például a 12 napos háborút, részesíti előnyben az elhúzódó konfliktusokkal, mint például az ukrajnai háború Oroszországgal szemben. És ami fontos, Irán sokkal gyengébb, mint Oroszország, amely nukleáris arzenállal rendelkezik. Amerika leggyengébb ellenségének legyőzésével Trump demonstrálhatja katonai erejét, mint például az Éjféli Pöröly hadműveletben, miközben elkerüli a közvetlen és költséges konfliktust egy nagyhatalommal.
„Ha Trump a sokszínű koalícióján belül mind a héják, mind a galambok kedvében akar járni, akkor logikus politikai döntés az Iránnal kapcsolatos kemény, míg az Oroszországgal szembeni lágy vonal. Még ha irányt is változtat, a »Lippman-szakadék« megmarad” – írta Willick.
Szerinte Trump éles fordulata az Izraellel szembeni kemény politika és az Ukrajnával kapcsolatos engedmények felé nem stratégiai skizofrénia, hanem könyörtelen politikai kompromisszum.
