Az elmúlt napokban a világ tekintete a szokásosnál is nagyobb mértékben szegeződött az amerikai eseményekre. Az USA migrációs és vámvédelmi szervezete az ICE elkezdte kitoloncolni az erőszakos cselekményeket elkövető illegális migránsokat Los Angelesből. A fellépést egy egyre inkább elmérgesedő, egyértelműen ideológiai alapú vita előzte meg Donald Trump amerikai elnök és Gavin Newsom kaliforniai kormányzó között. Miután a Los Angeles-i rendőrség lagymatagon lépett fel, az egyre erőszakosabbá váló tüntetőkkel szemben bevetették a Nemzeti Gárdát. Sőt, Pete Hegseth védelmi miniszter a közeli bázison állomásozó tengerészgyalogosok bevetését is kilátásba helyezte. Az egyre eszkalálódó káoszban az 1992-es lázongások, vagy akár egy annál is rosszabb helyzet kialakulása sejlik fel.
De ne szaladjunk ennyire előre!
Bár sokan meglepetésüknek adtak hangot a konfliktussal kapcsolatban, már korábban is voltak egyértelmű jelei, hogy egy ilyen helyzet – vagy, mondjuk ki: összecsapás – elkerülhetetlen. Trump beiktatási beszédében tett egy első látásra belpolitikai jellegű kijelentést, amely azonban gyakorlatilag globális vonatkozásokat hordozott magában. Az Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott, hogy a kartellek tevékenységét meg kell állítani. Közismert tény, a média számos alkalommal beszámolt róla, hogy az amerikai nagyvárosok utcáit ellepte a kábítószer. A híradók beszámolóiban az utóbbi években rendszeresen jelentek meg azok a felvételek, amelyek akár Los Angeles, akár más metropoliszok utcáin zombiként támolygó drogosokról készültek. Az Egyesült Államok a korábbi évek liberális politikájának eredményeként a kábítószeres bűnözés és a kábítószer-kereskedelem minden korábbinál jelentősebb célországává vált. A kialakult állapotok rendkívül súlyosak, és az amerikai közbiztonságon túl komolyan veszélyeztetik a közegészségügyi és szociális ellátórendszert is, amely mára jelentősen megterheli az Egyesült Államok költségvetését. A komplex helyzet kezelése azonban elmaradt, a korábbi amerikai kormányzat nem, vagy nem a kellő szigorral lépett fel a drogkereskedőkkel szemben, akik viszont mind az általános rendvédelmi lazaságot, mind pedig a megengedő migrációs politikát kihasználva gyakorlatilag elöntötték az Egyesült Államokat a dél-amerikai kábítószerrel.
Trump elnök nagyon jó érzékkel ismerte fel a lakosság széles körében egyébként joggal felmerülő igényt a kábítószeres bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, valamint a drogfogyasztás visszaszorítására. Ez az a pont, ameddig azt lehet mondani, hogy egy amerikai belpolitikai, rendvédelmi kérdésről van szó, némi nemzetközi felhanggal.
Azonban a csavar most következik a történetben, ugyanis Donald Trump nem úgy fogalmazott, hogy a kábítószer-kereskedők ellen kell fellépni, hanem a kartelleket – amelyek elsősorban Dél- és Közép Amerikához köthetők – nevezte meg Amerika ellenségeiként. Vagyis a nemzetközi térben helyezte el az Amerikai Egyesült Államok kábítószer-problémáját, ezáltal a belpolitikai konfliktust azonnal nemzetközi konfliktussá emelte.
Ennél még fontosabb azonban az, hogy Trump elnök a kartellek tagjait terroristának minősítette, amely tény nem csak felértékelte a kábítószer-kereskedők elleni küzdelmet, de egyben teljesen más megvilágításba helyezte azt. Az új minőségjelző ugyanis egy olyan bélyeget sütött a drogkereskedőkre, amelynek értelmében az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai gyakorlatilag minden eszközzel felléphetnek a jövőben a bűnözőkkel szemben.
A terrorista jelző, az Amerikai Egyesült Államokban – mint gyakorlatilag az egész világban – 2001 óta a közös, legsötétebb ellenségképpel egyenlő. A 2001. szeptember 11-ei, az egész világot megrengető és megváltoztató terrorista támadást követően George W. Bush amerikai elnök a terrorizmust jelölte meg a demokrácia és a szabad gondolkodás fő ellenségeként.
Csakhogy a közös, globális ellenségkép eredményeként egyes államok, sajátosan értelmezve a terrorizmust, amelynek – nem véletlenül – a mai napig nincs pontos definíciója, szabadon minősítettek bizonyos csoportokat terroristának. A terroristává minősítés az amerikai értelmezésben ugyanis feltétel nélküli, és többé-kevésbé korlátok nélküli fellépést tesz lehetővé, ami számos államnak követendő példaként szolgált. Ezért mind a köztörvényes bűnözők üldözése, mind pedig a terrorizmus elleni globális fellépés szempontjából mérföldkő Trump bejelentése, amelynek eredményeként a kábítószer elleni fellépés új, lényegesen magasabb, teljesen újszerű eszközöket alkalmazó szintre léphet.
A Los Angelesben kibontakozó folyamatokat a fentiek fényében értelmezve nem túlzás azt állítani, hogy Trump elnök egy újabb frontot nyitott a neoliberális, globalista világnézet elleni küzdelmében. Innen a nyitott társadalom hívők számára kiemelt fontosságú ügyek – a drogliberalizáció és az ellenőrizetlen, illegális migráció – elleni totális fellépés már valóban csak egy lépés.
Mivel a drogfogyasztás – korunk pestise – és az ilyen-olyan okokból szorosan hozzá kapcsolódó illegális migráció a nyugati világban zajló polgárháború fókuszában áll, ráadásul a fent bemutatott módokon több szinten pusztítják a nyugati társadalmakat, nem lennénk meglepve, ha a fentieket további drasztikus lépések követnék.
