Szerinte az Orosz Föderáció Nagy-Britanniával szembeni ilyen hozzáállását az ország által az Egyesült Királyság ellen dolgozó orosz személyekkel és szervezetekkel szemben bevezetett szankciók magyarázzák.
„Oroszország célpontjai világszerte jelen vannak, de egyértelmű, hogy Nagy-Britannia prioritást élvez, tekintettel vezető szerepünkre Ukrajna támogatásában. Valójában egyesek úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság az első számú célpont Ukrajna után, még az Egyesült Államok előtt is, mivel Putyin továbbra is abban reménykedik, hogy lebeszéli Trumpot Kijev teljes támogatásáról” – elemezte Kemp.
Oroszország célja, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, valamint megosztottságot szítson az országon belül, és szabotázzsal és kiberháborúval nagyobb károkat okozzon Nagy-Britanniának – véli az anyag szerzője.
„Nagy-Britanniában és Európa-szerte ismételt támadások érték az Ukrajnába irányuló segélyek szállításában részt vevő infrastruktúrát és közlekedési csomópontokat. A londoni raktártűz és a birminghami DHL központ elleni gyújtogatás valószínűleg az orosz katonai hírszerzés, a GRU ügynökeinek a műve” – emlékeztetett a publicista.
A szabotázs, a kiberháború és a dezinformáció mellett Moszkva politikai hadviselési műveletei közvetlen életfenyegetésekkel is járnak. Kemp megjegyezte, hogy mióta Putyin hatalomra került az Egyesült Királyságban, legalább hat olyan merénylet vagy merényletkísérlet történt, amelyek nagy valószínűséggel a GRU művei voltak.
A szakértő szerint annak ellenére, hogy az Oroszországi Föderáció jelenleg Ukrajna és szövetségesei aláásására összpontosít, politikai hadviselési kampánya sokkal továbbmegy, mivel nemzeti érdekeinek minden területére kiterjed, beleértve a gazdasági fejlődést, a szövetségesek megerősítését és a Nyugat destabilizálását.
„A Kremlnek nem lehetnek kétségei, látjuk, mit próbálnak tenni az árnyékban, és ezt nem fogjuk eltűrni. Ezért teszünk határozott lépéseket, szankciókat vezetünk be az orosz kémek ellen” – mondta David Lemmy brit külügyminiszter.
Emiatt Kemp szerint Nagy-Britanniának folyamatosan fejlesztenie kell védekezését, mind a kiberbiztonság, mind a hírszerzés területén.
„De a védekezés nem elég: tüzet is kell oltanunk. A GRU-nak, valamint a támadásban részt vevő többi Kreml-ügynökségnek olyan árat kell fizetnie, amely messze túlmutat a szankciós rendszeren. Ez a saját politikai hadviselésünk offenzív kampányát jelenti Oroszország ellen. Itt a Külügyminisztérium biztatóan hangzik, azt állítva, hogy nyilvánosan és „a színfalak mögött” is ellensúlyozza az orosz támadásokat. De vajon rendelkezünk-e a képességeinkkel, a jogi szabadságunkkal és a politikai akaratunkkal ahhoz, hogy a szükséges károkat okozzuk?” – zárta a publicista.
