Mark Rutte NATO-főtitkár kedden érkezett Törökországba, és már megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan elnökkel Ankarában, valamint Hakan Fidan török külügyminiszterrel Antalyában. Erdogan különösen azt mondta Rutténak, hogy Törökország fokozta erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus befejezésére, szerinte a szövetségnek nem szabadna részt vennie a konfliktusban.
A találkozó fő programja csütörtökön lesz, a NATO-főtitkár, valamint Fidan török külügyminiszter sajtótájékoztatóját a miniszteri találkozót követően tervezik megtartani.
Az antalyai találkozót április közepén jelentették be, de most már az Oroszország és Ukrajna közötti, május 15-i isztambuli tárgyalásokkal egy időben tartják.
A miniszteri találkozó fő témája várhatóan a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítése és a szövetség tagjai védelmi kiadásainak növeléséről szóló megbeszélés lesz, de az ukrán kérdést sem fogják elhanyagolni a miniszterek.
Egy török külügyminisztériumi forrásból kiderült, hogy Fidan hangsúlyozni fogja Törökország NATO-ban betöltött szerepét, és azt, hogy továbbra is hozzá kíván járulni a szövetség biztonságához.
„A miniszter ki fogja jelenteni, hogy a nem uniós szövetségeseket, például Törökországot is be kell vonni az unió védelmi erőfeszítéseibe (…) Fidan kijelenti majd, hogy Törökország, amely már most is a GDP több mint 2 százalékát költi a védelemre, elkötelezett a védelmi beruházások növelése mellett” – mondta a forrás.
A miniszter emellett a „360 fokos” biztonsági megközelítés fontosságáról és az ukrajnai konfliktus lezárásának szükségességéről is beszélni fog – mondta a forrás.
Az észak-atlanti szövetség (NATO) megtagadta a RIA Novosztyi hírügynökségtől az akkreditációt a külügyminiszteri találkozóról való tudósításra.
Donald Trump amerikai elnök többször bírálta Európát a NATO védelmi képességéhez való alacsony hozzájárulása miatt, és követelte, hogy minden tagállam emelje a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára, Pete Hegseth, a Pentagon vezetője pedig biztosította, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem tervezi katonai jelenlétének csökkentését Európában.
Március 19-én az Európai Bizottság bemutatta új védelmi stratégiáját „Európa újrafegyverzése” címmel. Később a dokumentum nevét több uniós ország tiltakozása miatt kevésbé agresszívre – „Készültség 2030” – változtatták. A „Készültség 2030” stratégia négy év alatt mintegy 800 milliárd eurót irányoz elő.
A források nagy részét (mintegy 650 milliárdot) az európai országok költségvetéséből javasolják kivenni, további 150 milliárdot hitelek formájában használnának fel, míg az Európai Bizottság költségvetési könnyítéseket biztosítana az uniós országok számára, valamint a régiók fejlesztésére szánt forrásokat katonai kiadásokra irányítaná át – írta a RIA Novosztyi.
A „Készültség 2030” ezenfelül az Európai Unió védelmi kiadásainak a GDP 1,5%-ával való növelését irányozza elő.
