Az Ukrajna elleni orosz agresszív háború nemcsak több tízezer életbe került, és milliókat kényszerített menekülésre – a természet és az éghajlat is sokat szenved. A 2022. februári invázió óta a háború annyi éghajlatkárosító üvegházhatású gázt bocsátott ki, mint Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia együttesen egy év alatt. Ezt a háborúk üvegházhatású gázok elszámolására irányuló kezdeményezés (IGGAW) határozta meg.
A tanulmány szerint az ukrajnai háború teljes kibocsátása jelenleg 237 millió tonna szén-dioxid-egyenérték. A különböző üvegházhatású gázokat átalakítják ebbe a mértékegységbe, és így összehasonlíthatóvá teszik. A háttér az, hogy például a metán gyakran károsabb az éghajlatra, mint a CO2.
A tartályok és a fúvókák sok dízelt és kerozint égetnek el
Az éghajlatot károsító üvegházhatású gázok egyharmadát maga a háború bocsátja ki, például tankok és repülőgépek, amelyek sok dízelt és kerozint égetnek el. Egy másik fontos tényező a háború által kiváltott erdő- és bozóttüzek.
Legtöbbjük a frontvonalon vagy annak közelében vagy a határ menti területeken tombolt. Az információk szerint a 2024-ben leégett terület több mint hússzorosa volt a 2006 és 2021 közötti évek átlagának.
2024 nyara is szokatlanul száraz volt
2024 nyara is szokatlanul száraz volt – a klímatudósok szerint a globális felmelegedés fokozódása miatt is. Az aszály kedvezett a tüzeknek. Az oltási műveletek pedig általában nem voltak lehetségesek a harcok miatt, így gyakran ellenőrizetlenül terjedtek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak: „A 2024-es év aggasztó példája a pusztítás ciklusának, amelyben az éghajlatváltozás és a fegyveres konfliktusok erősítik egymást és felgyorsítják a globális felmelegedést.”
Több millió hektár erdő pusztult el
Tavaly év végén Szvitlana Hryncsuk ukrán környezetvédelmi miniszter már borús mérleget húzott az ENSZ bakui klímaváltozási konferenciáján. Információik szerint összesen mintegy hárommillió hektár erdő pusztult el a háborúban. Ukrajna robbanóanyag-maradványokkal szennyezett területe 139 000 négyzetkilométer – írja a focus.de.
Az IGGAW számításai szerint a nagy olajtárolók és finomítók, valamint az ukrán energetikai infrastruktúra ágyúzása mintegy 17 millió tonna CO2-egyenértéket szabadított fel a háború három éve alatt. A sok járat, például Európából Ázsiába, amelyeknek Ukrajna és Szibéria körül kell repülniük, óriási mértékben meghosszabbítja a repülési távolságokat. Ennek eredményeként az invázió előtti helyzethez képest további 20 millió tonna CO2-egyenérték szabadult fel.
