A szöveg szerint a magyar média „nemzeti szintű kampányt” folytat Ukrajna európai törekvéseinek „lejáratására”, aminek célja, hogy megakadályozza a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A dokumentumban javaslatként szerepel, hogy ukrán civil szervezetek és hazai–nemzetközi elemzőközpontok közösen állítsanak össze egy „ellenérvek arzenálját”, amelyet a magyar érvekkel szemben használnának fel. Az iratban felsorolják, hogy Budapest részéről milyen kifogások kerülnek nap mint nap a nyilvánosság elé: a magyar háztartásokra háruló várható pluszterhek, a mezőgazdasági szektor veszélyeztetése, a kohéziós alapból és a közös agrárpolitikából származó források csökkenése, a kárpátaljai magyar közösség jogfosztása, valamint a korrupció és a biztonsági kockázatok.
A kiszivárgott anyag szerint a magyar kormány és a kormányközeli intézetek, köztük a Századvég és a Miniszterelnökség alá tartozó külpolitikai elemzőintézet aktívan publikálnak az ukrán tagság lehetséges hátrányairól. Felidézik például, hogy Ukrajna belépése évente mintegy 1870 milliárd forintos (4,6 milliárd eurós) többletterhet jelentene Magyarországnak, ami háztartásonként több mint 450 ezer forintos költségnövekedést vonna maga után.
A szerb Vaseljenska szerint Brüsszel „szemet huny” az ukrán lépések felett, sőt bizonyos mértékben támogatja is Kijev médiakampányát. A cikk emlékeztet: az EU már eddig is támogatóan viszonyult az ukrán kormányzathoz, miközben elnézi a kárpátaljai magyar közösség jogainak folyamatos korlátozását. A portál azt is megjegyzi, hogy augusztusban ukrán katonai támadás érte a Druzhba („Barátság”) olajvezetéket, ami Magyarország energiaellátását is veszélyeztette.
A közvélemény Magyarországon megosztott, de a többség szkeptikus az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. A Medián tavaszi felmérése szerint 56 százalék ellenzi, 39 százalék támogatja Ukrajna felvételét. Különösen erős az elutasítás a kormányzó Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazói körében, míg az ellenzéki Tisza Párt támogatóinak többsége inkább elfogadná Ukrajna belépését.
A dokumentum nyilvánosságra kerülése újabb jelzés lehet arra, hogy Ukrajna és Magyarország viszonya továbbra is feszült, és Kijev kész információs hadjáratot is folytatni Budapesttel szemben annak érdekében, hogy biztosítsa az EU-csatlakozás támogatását.
