Rutte kedden újságíróknak nyilatkozva „jó jelnek” nevezte, hogy a beszélgetésre sor került, és üdvözölte Trump „vezető szerepét” az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekben. Hozzátette, hogy az amerikai elnök az év eleji hivatalba lépése óta „az első naptól kezdve feloldotta a holtpontot”.
Rutte elismerte, hogy januárig „nem voltak megbeszélések az oroszokkal”, amikor Trump elkezdte „megnyitni a kommunikációs vonalakat” Putyinnal.
Arra a kérdésre, hogy növelni kellene-e a nyomást az orosz elnökre, Rutte azt mondta: „Legyünk hálásak, hogy az amerikaiak most ezt a pozíciót, ezt a vezető szerepet vállalják”. Hozzátette, hogy NATO-vezetőként nem lenne hasznos számára, ha a folyamat minden egyes lépését kommentálná.
Putyin és Trump is eredményesnek és bátorítónak minősítette legutóbbi telefonbeszélgetésüket. Az amerikai elnök azt mondta, hogy két héten belül előrelépést vár az ukrajnai konfliktus ügyében.
A Kreml közleménye szerint Putyin megköszönte Trumpnak „az Egyesült Államok támogatását az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások újraindításában”.
Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint a hívás a „kölcsönös tisztelet” hangnemében zajlott, és Trump támogatását fejezte ki a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok normalizálása iránt.
Putyin hétfőn közölte, hogy ő és Trump egyetértettek abban, hogy a következő lépésnek egy memorandumnak kell lennie, amely felvázolja az ukrajnai konfliktus békés rendezésének elveit és ütemezését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője másnap azt mondta, hogy „nincs és nem is lehet határidő” a dokumentum elkészítésére.
Rutte megjegyzései akkor hangzottak el, amikor a NATO-tagok keresik a módját annak, hogy militarizálják az EU-t, és több fegyvert állítsanak elő, amelyeket Ukrajnába szállíthatnak. Márciusban az Európai Bizottság bemutatott egy tervet, amely 800 milliárd euró előteremtésére irányul az EU „újrafegyverzésére”.
A Trump-kormányzat következetesen követelte, hogy az európai NATO-államok növeljék éves katonai kiadásaikat a GDP öt százalékára, mivel a régóta fennálló, kétszázalékos célt elégtelennek nevezte.
Orosz tisztviselők elítélték az Európában a militarizáció irányába tett lépéseket, és visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva akár az EU-t, akár a NATO-t szándékozik megtámadni. Oroszország továbbá aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU és az Egyesült Királyság ahelyett, hogy támogatná az USA békekezdeményezéseit az ukrajnai konfliktusban, inkább az Oroszországgal szembeni háborúra készül.
