
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezetőt a Harcosok Órája című műsorban először is azon sajtójelentésekről kérdezték, amelyek szerint Budapest is felmerült a béketárgyalások helyszíneként. Erre válaszolva elmondta, hogy minden ilyesfajta híresztelésnek van valami alapja, ami azt hihetővé teheti, márpedig Magyarország több okból is hihető lehet.
Felidézte, hogy három nappal a háború megindítása után telefonon beszélt orosz kollégájával, valamint az ukrán elnöki hivatal vezetőjével is, és felajánlotta hazánkat a békét elhozó párbeszéd helyszíneként. Arra is kitért, hogy a nyugati féltekén rendkívül kevés olyan ország van, amely az elmúlt három év során fenntartotta azt a képességét, hogy egyszerre tud korrekt és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni az Egyesült Államok és Oroszország vezetőivel egyaránt.
„Én most nem ismerek olyan európai politikust Orbán Viktoron kívül, aki egyformaképpen tud beszélni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is. (…) Az a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés, ami megvan az Egyesült Államok és Oroszország irányába is, kizárólag Magyarország sajátja ma Európában. Ez, azt gondolom, hogy óriási teljesítmény, mert mindez egy óriási nyomásgyakorlás ellenére jött létre, mivel mi három és fél éve mondjuk, hogy a háború lezárásához a diplomáciai csatornák nyitva tartására van szükség” – húzta alá.
„Ha szükség van ránk, mi állunk rendelkezésre. Ha kell, itt vagyunk bármikor, és biztosítjuk a megfelelő, tisztességes, s biztonságos körülményeket egy ilyen béketárgyaláshoz. Örülünk, ha hozzájárulhatunk a béketörekvések sikeréhez” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezt követően álhírnek minősítette a Bloomberg azon cikkét, amely szerint Donald Trump hétfőn felhívta volna Orbán Viktort az esetleges ukrán európai uniós csatlakozás ügyében.
„Szeretném világossá tenni azt, hogy ilyen telefonbeszélgetés nem volt (…) Nemcsak a téma nem került elő, hanem maga a telefonbeszélgetés sem. (…) Tehát itt a Bloomberg meg az összes, állítólag rendkívül megalapozott, mindig kiegyensúlyozott, fantasztikusan tárgyilagos hírügynökség és médium egy olyan telefonbeszélgetésről ír tényszerűen, csaknem szó szerinti jegyzőkönyvvel, amilyen telefonbeszélgetés nem volt” – emelte ki.
Ezt követően óriási sikernek, az elmúlt három és fél esztendő legreménykeltőbb eseményének nevezte az előző heti amerikai-orosz csúcstalálkozót, amely jelentősen csökkentette a kockázatát egy harmadik világháború kitörésének.
„És én azt gondolom, hogy erre az Alaszkában megkezdődött békefolyamatra a legnagyobb kockázatot és a legnagyobb veszélyt az európai háborúpárti politikusok jelentik” – vélekedett.
Majd kifejtette, hogy amikor 2022 tavaszán már nagyon közel volt a megállapodás a rendezésről, akkor azt „az európai háborúpárti politikusok verték szét”, akik „gyakorlatilag megtiltották az ukrán elnöknek annak aláírását”.
„És hogyha az isztambuli békemegegyezést az európai háborúpárti politikusok egyszer már megfúrták, akkor szerintem jogos a félelem attól, hogy az alaszkai békefolyamat esetében is hasonlóképp akarnak eljárni (…) Én remélem, hogy nem lesznek rá képesek. Én azt remélem, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin végig tudja vinni a békemegállapodáshoz vezető folyamatot, mert nekünk, illetve velünk együtt szerintem az egész világnak ez az érdeke” – hangsúlyozta.
A miniszter az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kapcsán közölte, hogy az ország EU-s tagsága nem jelentene ilyet, ugyanis az Európai Unió nem katonai szövetség, ráadásul ezzel a közösség jövőjét kockáztatnák, mert az ukránok belépése biztonsági, politikai, gazdasági, mezőgazdasági és számos más egyéb szempontból is gyakorlatilag elviselhetetlen terhet jelentene.
„Az Európai Unió végleges elgyengüléséhez vezetne az, ha az ukránokat benyomnák az Európai Unióba. Nemhogy biztonsági garanciákat nem tudna adni az Európai Unió, hanem lehet, hogy összességében már semmit nem tudna nyújtani senkinek” – fogalmazott.