A miniszter az interjúban arról beszélt: Magyarország felajánlotta segítségét „minden olyan értelmes kezdeményezéshez, amely közelebb visz a békéhez és véget vet a gyilkolásnak. És ha Magyarország bármilyen módon többet tud hozzájárulni ehhez a folyamathoz, akkor természetesen rendelkezésre állunk”.
Arra a kérdésre, hogy a kaptak-e mostanában jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a magyar főváros adhatna otthont a tervezett ukrán-orosz találkozónak, a miniszter azt válaszolta:
Néhány érdekelt féltől közvetett jelzéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy Budapestet lehetséges helyszínként fontolgatják.
Bóka János üdvözölte Donald Trump amerikai elnök közvetítői erőfeszítéseit is. „Úgy gondolom, hogy a békefolyamat, amelyet ő kezdeményezett, jelenleg az egyetlen komoly békefolyamat” – mondta, hozzátéve: jelenleg még nem lehet megmondani, hogy ez a kezdeményezés sikeres lesz-e. „De úgy gondolom, hogy minden erejét latba veti, és őszinte erőfeszítéseket tesz, és szerintem az Európai Uniónak és tagállamainak teljes mértékben és feltétel nélkül támogatniuk kell őt ebben a folyamatban” – jegyezte meg.
A miniszter arról is beszélt, hogy Európának valójában nagyobb szerepet kellene játszania a békefolyamatban.
„Ez közvetlenül érint minket. Ez a katonai konfliktus a közvetlen szomszédságunkban zajlik. Messzemenő és mélyreható következményei vannak a biztonságunkra nézve” – mondta Bóka János. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió és intézményei már a kezdetektől stratégiai hibát követtek el azzal, hogy „nem őrizték meg stratégiai autonómiájukat ebben a kérdésben, valamint feltétel nélkül és határozatlan időre elkötelezték magukat egy álláspont mellett”, miközben „a katonai konfliktus részének tekintik magukat”. Szerinte ezzel elszalasztották azt a lehetőséget, hogy „olyan tárgyalópartnerként tekintsenek rájuk, akik közvetíthetnek, és egyúttal érvényesíthetik saját stratégiai érdekeiket ebben a folyamatban.”
Foglalkozni kell Oroszországgal, de megállapodásra van szükség
A miniszter szerint ahhoz, hogy Európában stabil biztonsági architektúra jöhessen létre, foglalkozni kell Oroszország jelenlétével és céljaival a régióban.
„De úgy vélem, hogy egy bizonyos ponton elkerülhetetlen lesz valamilyen közvetlen megállapodás Oroszországgal, hogy stabil, megbízható és jövőbiztos európai biztonsági architektúra jöhessen létre. És ha az Európai Unió és tagállamai olyan helyzetbe manőverezik magukat, amelyben a közvetlen kapcsolatfelvétel Oroszországgal elképzelhetetlennek tűnik, akkor – még ha az Egyesült Államok közvetlen kapcsolatba is lépett Oroszországgal ebben a konkrét kérdésben – az Európai Unió nyilvánvalóan nem tud erős és döntő szerepet játszani a konfliktus kezelésében és megoldásában” – fejtette ki a tárcavezető.
Az Ukrajna számára nyújtandó lehetséges biztonsági garanciákról és Magyarország esetleges részvételéről egy békefenntartó misszióban a miniszter azt mondta: Magyarország és kormánya úgy döntött, hogy katonailag nem avatkozik be a konfliktusba. „Természetesen humanitárius segítséget nyújtunk és más módon is támogatjuk Ukrajnát. Elindítottuk a legnagyobb humanitárius segélyprogramot Ukrajnában országunk történetében.”
Hozzátette, hogy támogatják az ukrán népet, amely hatalmas szenvedéseket élt át a katonai konfliktusban, „de meghoztuk a döntést, és nagyon tudatos döntés volt, hogy nem nyújtunk katonai segítséget ebben a konfliktusban, és nem veszünk részt katonailag a konfliktusban. Úgy gondolom, hogy ez a döntés helyes volt, és nem látok okot arra, hogy a jövőben megváltoztassuk ezt az álláspontot.” Véleménye szerint a biztonsági garanciákat nem a NATO vagy az Európai Unió, hanem az Ukrajnát támogató országok, a tettre készek koalíciója biztosíthatná, oly módon, hogy minden résztvevő ország saját szuverén döntést hozna a részvételről és annak módjáról (de Magyarország ehhez a koalícióhoz nem csatlakozna).
Végül, az Oroszország elleni újabb uniós szankciók kérdéséről a miniszter azt mondta: általában „erős fenntartásokkal” kezelik ezeknek a hatékonyságát. „Úgy gondolom, hogy hatástalanok és rugalmatlanok. Oroszország esetében felmerül az a kérdés is, hogy ez nem okoz-e nagyobb kárt nekünk, mint Oroszországnak, és hogy lehetővé tenné-e számunkra, hogy közvetlenül tárgyaljunk Oroszországgal Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról” – mondta Bóka János, hozzátéve: „még ha Magyarország kritizálja is a szankciókat, és védi fontos nemzeti érdekeit, ez nem jelent akadályt az Európai Unió döntéshozatali folyamatában”, vagyis ha a többi ország szükségesnek látja, el lehet fogadni a szankciókat – írta meg a hirado.hu.
