LMA
2025. augusztus 12. kedd. 10:15
Frissítve: 2025. augusztus 12. 10:21
Ukrajnában korábban sem volt lehetetlen, pláne életveszélyes küldetés a fegyver- és lőszerbeszerzés. Persze itt-ott elkaptak egy-egy csempészt, bekasztliztak pár kishalat, de a nagyüzemű kereskedelmet soha nem érte semmiféle kár – még akkor sem, ha véletlenszerűen a nemzetközi hatóságok horgára akadt egy-egy tekintélyesebb szállítmány. A kéz kezet most elve érvényesült, s mivel hatalmas pénzeket, dollármilliókat megmozgató piacról forog a szó, a kijevi cégek urai, a vezérkarban ülő ilyen-olyan rangú katonák, tekintélyes kormányhivatalnokok valahogy mindig megúszták.
Pedig akadt arra is példa, hogy egy teljes tüzérségi raktárnak „veszett nyoma”.
Jelen pillanatban Ukrajna hadban áll, Zelenszkij pedig a konfliktus elején a lovak közé dobta a gyeplőt – ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy aki elmúlt 18 éves és nem „papíros” futóbolond, szabadon tarthat fegyvert. A regisztráció európai szemmel nézve a szomorú humor kategóriába esik, a nyilvántartás pedig a legbarátságosabb jelzőt használva is minimum „tragikusnak” titulálható.
Az érintettek védelmében természetesen el kell mondani, mostanság kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy a kötelező papírmunkát tisztességgel elvégezzék. Ugyanakkor ez a tényen nem változtat; a lakosság kezében az óvatos becslések szerint is egy-másfél millió darab fegyver lehet. A skála pedig széles, s indul a kisebb pisztolyoktól egészen a legmodernebb nyugati gépkarabélyokig, mesterlövész puskákig.
S e halmazhoz még bátran hozzá lehet tenni azt a tételt, amely a Szovjetunió fölbomlását követő évtizedekben vándorolt a lakosság ruhásszekrényeibe, sufnijaiba, garázsainak zugaiba…

Illegális ukrán fegyverszállítmány, azaz irányítható rakéta fejének lefoglalása Törökországban – Kijev már 2004-ben sem aprózta el a dolgokat, lévén akkor (is) egy egész hajórakományt csempésztek Egyiptomba
Fotó: AFP/Erhan Sevenler
Európa rendőrei és felelős katonái már előre rettegnek, mi lesz, ha a jelenlegi sem túl rózsás „fegyvercsempészeti” helyzet totálisan elfajul. Azaz a sok, frontról hazatérő férfi elsőre-másodjára azt kezdi majd kihordani a piacra, a határon túlra, amivel a konyhában az asszony nem igazán képes bármit is kezdeni. Lévén a lőszerpörkölt vagy a rakott géppisztoly eperöntettel nem túl guszta vacsora, a húsra viszont vágyik a gyerek, a család. S nem egy-kettő-három, hanem sok ezer mérges alak tesz majd eképpen.
S legyünk őszinték, ahogy a drogcsempészet elleni küzdelem során is csak a felszínt karcolgatják a hatóságok, az illegális fegyverexport terén sincs másként. „Off records”, azaz „műsoron kívül” bármelyik hatóság képviselője bevallja, az iszapharc leginkább Don Quijote tragikomikus küzdelmeire emlékezteti a hozzáértő szemlélőt. Azaz két elfogásra jut hét-nyolc sikeres homályban maradt üzlet, továbbá a legnagyobb halak valamiképp mindig kisiklanak a hálóból. Utóbbi ugyanis olyan mesésen van szőve, hogy csak a sovány keszegeket lehet vele összegereblyézni, a gigatestű bálnákat pedig már nem annyira…
Zárásként amúgy érdemes hozzátenni, itt fentebb csak és kizárólag a kézifegyverekről beszéltünk, azaz a lába kelt légvédelmi rakétáknak, robbanóanyagoknak s másféle gyilkos eszközöknek a tonnáiról és ezreiről egy szót sem ejtettünk. Pedig sajnos azokból is van – s lesz is bőven mit teríteni a nemzetközi illegális piacon…