Arra a kérdésre, hogy a félsziget státuszáról esik-e még szó a tárgyalásokon, Lavrov azt válaszolta, hogy nem, mert „ez egy lezárt ügy”.
Egy újságírói kérdésre válaszolva, hogy tetszettek-e neki Trump szavai arról, hogy a félsziget 2014 óta hivatalosan orosz ellenőrzés alatt áll, Lavrov rámutatott, hogy ez nem szimpátia, hanem tények kérdése.
„Nem az a lényeg, hogy tetszik-e vagy sem. A lényeg az, hogy igazat mondott, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy ez teljesen kizárt, mert a Krím az ország alkotmánya szerint Ukrajna része” – mondta Lavrov.
„Valamiért Európában vagy az Egyesült Államokban senki sem emlékeztette rá Zelenszkijt, hogy az ukrán alkotmány a területi kérdéseken kívül garantálja »az orosz nyelv és más nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét Ukrajnában«, valamint garantálja minden nép és nemzeti kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának fejlődését Ukrajnában” – tette hozzá az orosz külügyminiszter a Ria Novosztyi tudósítása szerint.
„Többször is hangsúlyoztam mind Ukrajnával, mind az Egyesült Államokkal való stratégiai kapcsolatainkkal összefüggésben, hogy készek vagyunk az érdekek egyensúlyára törekedni” – mondta Lavrov.
Oroszország nem kapott javaslatot arra vonatkozóan, hogy átadja a zaporizzsjai atomerőművet az Egyesült Államok és Ukrajna közös irányítása alá – mondta Szergej Lavrov, hozzátéve: ha érkezne is ilyen jellegű indítvány, Moszkva elmagyarázná, hogy „a zaporizzsjai atomerőmű irányítása az orosz állami vállalat, a Roszatom joghatósága alá tartozik, a NAÜ személyzetének felügyelete alatt, akik folyamatosan jelen vannak a helyszínen, és ellenőrzést végeznek”.
Az atomerőmű jó kezekben van – tette hozzá, majd egyértelműsítette, hogy az erőmű státuszában szerinte semmiféle változtatás nem lehetséges.
Moszkva és Washington visszatérhet a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokhoz, ha az Egyesült Államok egyenlően és kölcsönösen tiszteletben tartja a párbeszédet, emelte ki Lavrov.
„Az Egyesült Államok kivonult a stratégiai stabilitás megerősítésének folyamatából. Ha vissza akarnak térni erre az útra, akkor meglátjuk, hogy ez milyen feltételekkel lehetséges. Mivel az amerikai doktrinális dokumentumok »ellenfélként« emlegetnek bennünket, néhány évvel ezelőtt pedig az amerikai tisztségviselők »ellenségnek« neveztek bennünket, szeretnénk megérteni, hogy Washington mit gondol kapcsolatainkról, és készen áll-e az egyenrangú, tiszteletreméltó párbeszéd megtalálására, még egyszer hangsúlyoznom, ha ez a megközelítés, akkor minden lehetséges” – mondta Lavrov.
Moszkva visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország állítólag új műholdat fejleszt, amelynek képesnek kell lennie nukleáris fegyverek szállítására; ezt semmi bizonyíték nem támasztja alá – mondta Lavrov az interjúban.
„Elutasítottuk ezeket a vádakat. Még egyszer meg kell ismételnem: évek óta szorgalmazunk egy szerződést (nem nyilatkozatot) az ENSZ- ben a fegyverek világűrben való elhelyezésének tilalmáról. Az Egyesült Államok ellenzi ezt. Már mondtam, hogy nem tudom megvitatni a titkosszolgálati jelentések valódiságát. Soha nem kaptunk olyan bizonyítékot, amely megerősítené ezeket a vádakat” – mondta az orosz külügyminiszter, hozzátéve: Washington a hagyományos fegyverek világűrben való bevetésének betiltását hirdeti.
„Nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy atomfegyverek pályára állítását tervezik. A válaszom kristálytiszta. Az ENSZ-ben védjük a nukleáris fegyverek világűrben való elhelyezésének törvényi tilalmát. Az Egyesült Államok pedig (legalábbis a Biden-kormány idején) határozottan ellenezte ezt” – mondta a miniszter.
