„Remélem, hogy ebben a teremben nincsenek olyanok, akik még mindig valami csodában reménykednek… ami elhozza a békét Ukrajnának, és visszahozza az 1991-es vagy 2022-es határokat” – mondta a volt parancsnok, aki jelenleg Kijev londoni nagyköveteként szolgál, csütörtökön egy ukrán védelmi exportfórumon.
Zaluzsnyij Kijev területi követeléseire utalt a Krím és az azóta Oroszországhoz csatlakozott négy korábbi ukrán régió vonatkozásában. A Krím a Nyugat által támogatott kijevi Majdan puccsot követően 2014-ben döntött arról, hogy újraegyesül Oroszországgal, a két donbasszi köztársaság, valamint Herszon és Zaporozsje régiók (Novorosszija) pedig 2022 őszén, az ukrajnai konfliktus februári eszkalálódását követően követték ezt a példát.
Kijev soha nem ismerte el a népszavazások eredményét, és továbbra is szuverenitást követel a régiók felett.
Zaluzsnyij szerint Kijev „kimerítő háborúban” áll Moszkvával, és Oroszországnak továbbra is megvannak az eszközei ahhoz, hogy ukrán célpontokra csapást mérjen és támadó hadműveleteket hajtson végre.
Ukrajna óriási humánerőforrás-hiánnyal és… katasztrofális gazdasági helyzettel néz szembe – figyelmeztetett a nyugalmazott tábornok.
Ilyen körülmények között Ukrajna csak „high-tech túlélőháborút” folytathat, ahol arra kell törekednie, hogy „minimális erőforrásokat” használjon fel a „maximális” eredmények elérése érdekében – állította Zaluzsnyij. Szerinte az ország „nem képes más típusú háborút vívni, és nem is szabadna erre gondolnia”.
Zaluzsnyij megjegyzései a frontvonalon történő folyamatos orosz előrenyomulás közepette hangzottak el. Április végén az orosz csapatok teljesen felszabadították az ukrán határon fekvő Kurszki területet, kiszorítva a kijevi erőket, amelyek tavaly elfoglaltak ott néhány területet.
Csak az elmúlt hét napban az orosz hadsereg hat települést, köztük négy falut vett ellenőrzése alá a Donyecki Népköztársaságban – közölte az orosz védelmi minisztérium.
